Szálasi Ferenc és Vajna Gábor megbeszélését követően Szálasi memorandumot fogalmaz a közbiztonsággal foglalkozó szervek és szervezetek teljes átalakításának szükségességéről. október 26.

Dálnoki Miklós Béla vezérezredes, a Kárpátokban harcoló 1. magyar hadsereg parancsnoka, vk. főnöke, Kéri Kálmán vk. ezredes kíséretében, a reggeli órákban átmegy a Vörös Hadsereghez; hátrahagyott hadparancsában Miklós utasítja a csapatokat a szovjetekkel való ellenségeskedés azonnali beszüntetésére. — A hadseregpancsnok példáját kevesen követik; a hadsereg létszáma utóbb, főként a dezertálások következtében, mintegy 20 ezer fővel csökken. október 18.

Délelőtt a németek letartóztatják a kormányzó által akadályoztatása esetére homo regiusszá kinevezett Dálnoki Veress Lajos vezérezredest, a 2. hadsereg parancsnokát.

A nap folyamán kifüggesztik az első nyilas plakátokat: „Aki a fegyvert leteszi, vagy erre parancsot ad, felkoncolandó.”

SS-egységek Pusztavámnál lemészárolják egy úton lévő munkaszolgálatos század több mint 200 tagját (215 embert¹).

A belügyminiszter elrendeli az általános szesztilalmat, minden szórakozóhely, színház, mozi bezárását, mindennemű nyilvános mutatvány, sportverseny beszüntetését az ország egész területén. október 19.

Brassóban megkezdődik a kommunistákkal együttműködő erdélyi Magyar Dolgozók Országos Szövetségének gyűlése. — A résztvevők kimondják a Romániai Magyar Népi Szövetség (MNSZ) megalakulását. Elnökké Kurkó Gyárfás kisiparost, főtitkárrá Csákány Bélát választják. október 22.

Horthy Miklóst és családját a németek a Kelenföldi pályaudvarról Bécsbe, majd onnan Bajorországba, a Weilheim melletti Hirschberg kastélyába szállítják. 1945. május 1.

Adolf Eichmann SS-Obersturmbannführer, a német Birodalmi Biztonsági Főhivatal által a mo-i „zsidótlanítás megoldásával” megbízott különleges csoport (Einsatzkommando der Sicherheits-polizei und der SS) vezetője visszatér Bp-re, hogy megszervezze a fővárosban élő zsidók deportálását.¹ október 18.

Az új kormány első minisztertanácsa elfogadja „az ország újjáépítésének programját”. A belpolitikában a nemzeti egység hungarista alapelvei, külpolitikai téren a háromhatalmi egyezmény pontjai az irányadók, a legfontosabb feladat „a nemzet totális harcbavetése” a végső győzelemig.