Letartóztatják Szigethy Attila ogy-i képviselőt, a Dunántúli Nemzeti Tanács v. elnökét.1 május 17.
magyarkronologia összes bejegyzése
május 3.
A belügyminiszter kiadja 12/1957. sz. parancsát a BM Politikai Nyomozó Főosztálya szervezeti felépítéséről. A főosztályon belül 13 osztályt állítanak fel. — A belügyminiszter 13/1957. sz. parancsával a PNyF helyettes vezetőjévé nevezi ki Galambos József alezredest és Rajnai Sándor alezredest, és kinevezi az osztályok vezetőit.
május 4.
Letartóztatják Kardos Lászlót, az egykori NÉKOSZ v. főtitkárát. 1958. július 5.
május 5.
Megnyílik a tavaszi képzőművészeti tárlat a Műcsarnokban; 1948 óta először tekinthetők meg különböző irányzatú művészek alkotásai.
május 6.
A Bp-i Katonai Bíróság statáriális eljárásban halálra ítéli Alapi László kocsikísérőt és Geczkó István gépkocsivezetőt, akik 1956. december 4-én robbanóanyagot szereztek a mátraszőlősi kőbányából, majd december 8-án Alapi javaslatára felrobbantották a Pásztó és Szurdokpüspöki közötti vasútvonalat. Az ítéletet még aznap végrehajtják.
május 6.
A Fővárosi Bíróságon megkezdődik Angyal István (május 14.), Eörsi István, Szabó Béla, Molnár Sándor, Horváth Sándorné és Káldor Veronika pere.1 május 23.
1) Eörsi István is e napot említi a per kezdőnapjaként (Emlékezés a régi szép időkre, Bp: Katalizátor Iroda, 1988) a 45. lapon, majd néhány oldallal odébb már május 7-ét.
május 7.
Az LB Népbírósági Tanácsa Molnár László elnökletével másodfokon szervezkedés vezetése és gyilkosság vádjával halálra ítéli Pálházi Ferencet, a Szabad Nép-székházbeli fegyveresek v. áv. tisztek és más funkcionáriusok után nyomozó „fejvadász”-csoportjának vezetőjét, valamint Preisz Zoltánt1, aki a csoport tagjaként kezdeményezte az elfogott Sarkadi István ügyész kivégzését. május 10.
1) Preisz szerszámkészítő lakatosnak tanult, a nyilas uralom idején behívták munkaszolgálatra, megszökött, 1944 novemberében „államfelforgatás” vádjával 10 évi börtönre ítélték, újra megszökött, és a háború végéig bujkált. 1945-ben rendőrnyomozó lett, 1950-ben főhadnagyi rangban leszerelték, ezután eredeti szakmájában dolgozott. 1954-ben vesztegetés és zsarolás vádjával 8 évi börtönre ítélték, 1956. november 1-jén szabadult Tiszapalkonyáról. November 2-án csatlakozott a „szabadnépes” csoporthoz. 1954-es perében Sarkadi ügyész képviselte a vádat.
május 7.
Kihirdetik az 1957: 31. tvr.-t a tudományos fokozatok adományozásának felfüggesztéséről. 1958. szeptember 6.
május 9.
1956. augusztus 3-a óta először ül össze az Ogy. 1958. szeptember 26. — A képviselők Dobi István beszámolója után jóváhagyják az ET 1956. november 4-e utáni működését. — Megfosztanak mandátumától huszonnyolc képviselőt, köztük Andics Erzsébetet, Ács Lajost, Bata Istvánt, Bozsik Józsefet, Erdey-Grúz Tibort, Földvári Rudolfot, Gerő Ernőt, Hegedűs Andrást, Horváth Mártont, Kopácsi Sándort, Kovács Istvánt, Kónya Lajost, Lukács Györgyöt, Márton Andrást, Piros Lászlót, Rákosi Mátyást, Szalai Bélát, Szigethy Attilát, Vas Zoltánt. — Az Ogy a Kossuth-címer helyett elfogadja az új népköztársasági (Kádár)-címert. május 23. — Az Ogy megválasztja az új kormányt. 1958. január 28. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke Kádár János; az Mt első elnökhelyettese Münnich Ferenc; elnökhelyettese Apró Antal. Államminiszter Marosán György; belkereskedelem Tausz János; belügy Biszku Béla; egészségügy Doleschall Frigyes; élelmezésügy Kovács Imre; építésügy Trautmann Rezső; földművelésügy Dögei Imre; honvédelem Révész Géza; igazságügy Nezvál Ferenc; kohó- és gépipar Csergő János; könnyűipar Nagy Józsefné; közlekedés- és postaügy Kossa István; külkereskedelem Incze Jenő; külügy Horváth Imre; munkaügy Kisházi Ödön; művelődésügy Kállai Gyula; nehézipar Czottner Sándor; pénzügy Antos István; az OTh elnöke Kiss Árpád.
május 9.
Az MTV első „zárthelyi” közvetítése során a Párizsi Jégrevü műsorát adják a Fővárosi Nagy-cirkuszból. május 21.
1) Kézikönyv, III, 52–53. Ugyanezen kiadvány első kötete szerint Szigethyt május 6-án tartóztatták le (Kézikönyv, I, 296.).