Kivégzik az LB Népbírósági Tanácsa által másodfokon két nappal korábban halálra ítélt Somlai István lakatost, a bp-i fegyveres harcok résztvevőjét.

Miskolcon kivégzik az LB Népbírósági Tanácsa által másodfokon egy héttel korábban halálra ítélt Kanyó Bertalan segédmunkást, aki a vád szerint 1956. október 29-én részt vett Horning Ferenc ügyészségi nyomozó meglincselésében.

Megalakul a Testvérvárosok Világszövetsége (UTO) a franciaországi Aix-les-Bains-ben. Emlékére április utolsó vasárnapja a városok közötti együttműködés világnapja.

Az MSZMP Bp-i Intéző Bizottsága Marosán Györgyöt választja első titkárrá. 1959. november 2.

Megszűnik a Honvéd és a Belügyi Karhatalom. Bp-en a karhatalmi ezredeket átszervezve felállítják a Forradalmi Honvéd Tiszti Ezredet. december 20.

Ülést tart az MSZMP IIB. A testület határozatot hoz a nőmozgalom és az MNOT feladatairól. — Döntés születik a BM PNyF egyes vezetőinek személyéről. Galambos József és Rajnai Sándor r. alezredeseket főosztályvezető-helyettessé, Moró Istvánt a Hírszerző Osztály, Selmeczi Györgyöt a Katonai Elhárítási Osztály, Kunos Lászlót a Rejtjelző Osztály, Markó Imrét az Operatív Technikai Osztály, Ács Ferencet a Nyilvántartási Osztály vezetőjévé nevezik ki. — Szalma József r. őrnagyot megerősítik a BM PNyF Vizsgálati Osztályának vezetői funkciójában.

A Hősök terén tartott több százezres nagygyűlésen Kádár János mond beszédet. — A Magyar Televízió az ünnepi felvonulás és a nagygyűlés közvetítésével megkezdi a rendszeres műsorszolgáltatást. május 9. Kádár János interjút ad Szepesi Györgynek.

Bemutatják Fehér Imre Bakaruhában c. filmjét.

Megkezdik az aknazár telepítését a magyar–osztrák határon.

A Nsz kritikával illeti Havasi Tamás, Herczeg János és Kerek György (valódi nevükön: Fellegi Tamás, Nemes János és Kalmár György) A Rádió ostroma című brosúráját, mert az „nem hangsúlyozza az október 23-i események ellenforradalmi jellegét”, és Gerő Ernő beszédét elbizakodottnak tekinti.