Az ENSZ-ben megkezdődik a „magyar kérdés” vitája. január 10.

A Moszkvában tartózkodó Rákosi Mátyás levelet intéz Nyikita Hruscsovhoz. Élesen támadja a Kádár-kormány és az MSZMP irányvonalát, mert Mo-on „lassan és céltudatosan folytatódik a hideg ellenforradalom”. Rákosi az október 23-ai eseményeket a „Nagy Imre-frakció” miatt megosztott pártvezetés gyengeségére vezeti vissza; mint írja, Nagy Imre Titóval egyetértésben mozgósította a nacionalista ifjúságot, amely a megmozdulást fegyveres felkeléssé változtatta.

A Bp-i Katonai Bíróság statáriális eljárásban halálra ítéli Jakab András kovácssegédet, aki Mis-kolcon fegyveres rablásokban vett részt. január 11.

A Bp-i Katonai Bíróság fegyver- és lőszerrejtegetés vádjával statáriális eljárásban halálra ítéli Horváth István hegesztőt, a csepeli és soroksári fegyveres harcok résztvevőjét. január 26.

A Szegedi Katonai Bíróság Békéscsabán tartott tárgyalásán fegyver- és lőszerrejtegetés vádjával statáriális eljárásban halálra ítéli Mányi Erzsébet adminisztrátort és Farkas Mihály bádogos, tartalékos tisztet, az 1956. december 17-ei gyulavári fegyverszerzési akció résztvevőit. február 2.

Kádár János Moszkvában Nyikita Hruscsovval, az SZKP KB első titkárával és Csou En-laj kínai miniszterelnökkel (január 16.) tanácskozik.¹

Az ENSZ öttagú különbizottságot állít fel a mo-i események kivizsgálására; a bizottság tagja Ausztrália, Ceylon, Dánia, Tunézia és Uruguay képviselője, elnöke a dán Alsing Andersen. január 11. február 20.

Anthony Eden lemondása után Harold Macmillan vezetésével új konzervatív kormány alakul Nagy-Britanniában. 1963. október 18.

Miskolcon kivégzik a statáriális eljárásban halálra ítélt Jakab Andrást.

Közzéteszik az 1957: 2. tvr.-t, amely a gyűlések és felvonulások engedélyhez kötését március 31-éig meghosszabbítja. március 27.