12.32-kor a rádióban felolvassák az MDP PB közleményét: a KV felmentette tisztségéből Gerő Ernőt, és Kádár Jánost választotta az MDP KV első titkárává.¹ Közlik, hogy délután az új vezetők, Kádár János és Nagy Imre beszédét közvetítik. — A beszédtervezetek elkészülte után újra összeül az MDP PB; a szovjet kiküldettek ezúttal nincsenek jelen. A testület tagjai, korábbi döntésüket megváltoztatva, egyhangúlag úgy döntenek, hogy Nagy Imre beszédében vesse fel a szovjet csapatok Bp-ről való kivonásának kérdését.

14 órakor a néphadsereg vezérkari főnöke utasítja az összes katonai alakulatot, hogy épületeikre tegyék ki a címer nélküli nemzeti színű zászlót; a tisztek csak fegyveres támadás esetén adhatnak tűzparancsot.

15.15-kor Kádár János, az MDP KV új első titkára, majd Nagy Imre miniszterelnök rádióbeszédet mond. Kádár szerint a békésnek indult 23-ai felvonulást az „ellenforradalmárok” a népi demokrácia elleni fegyveres támadássá változtatták. „… a Népköztársaságunk államhatalma ellen irányuló fegyveres támadást minden lehetséges eszközzel vissza kell verni.” Nagy Imre hasonlóan nyilatkozik, ám hozzáteszi, a „kisszámú ellenforradalmi felbujtó” fegyveres támadását a dolgozók tömegei a múlt hibái miatt érzett jogos elkeseredésükben támogatták.¹ Nagy a rend helyreállítása után a legszélesebb demokratikus erők összefogásán alapuló reformokat ígér. Tárgyalásokat helyez kilátásba a szovjet csapatok kivonásáról, amit a szovjet küldöttek erőteljes rosszallással fogadnak. „Azoknak a szovjet csapatoknak a visszarendelése [pedig], amelyeknek a harcokba való beavatkozását szocialista rendünk létérdeke tette szükségessé, a béke és a rend helyreállításával haladéktalanul meg fog történni.”

Ezt követően Nagy Imre távollétében összeül az MDP KV. A testület jóváhagyja a PB korábbi döntéseit, ugyanakkor megállapítja, hogy a fegyveres akciók folytatódnak. Ezért a Katonai Bizottság átszervezésről döntenek: a testületbe delegálják Münnich Ferencet és Nógrádi Sándort, vezetőjévé Apró Antalt nevezik ki. A KV teljes felhatalmazást ad a bizottságnak „a fontos objektumok védelmére”; az, hogy támadó jellegű akcióra kaptak-e felhatalmazást, pontosan ma sem tudjuk.

A KV ülése után Kádár János tárgyal Losonczy Gézával és Donáth Ferenccel, és megpróbálja rábírni őket korábban kilátásba helyezett lemondásuk visszavonására. Losonczyék ígéretet tesznek, hogy lemondásukat a KV másnapi üléséig nem hozzák nyilvánosságra.

Délután, a Kossuth téri vérengzés hírére, újabb tüntetések szerveződnek. Egy csoport, amely véres zászlókkal a Marx tér felé halad, Csongovai Per Olaf, Értavi József és Virág János vezetésével elfoglalja a Vörös Csillag Nyomdát. „Ideiglenes Forradalmi Magyar Kormány” aláírással röplapot nyomtatnak, amelyet kora este személyesen visznek Nagy Imréhez. Nagy ezt követően a miskolci munkások és diákok küldöttségével tárgyal; jelen van Földvári Rudolf, a megyei pártbizottság első titkára. A küldöttek átadják 21 pontból álló követeléseiket.

Iván Kovács László átveszi a Corvin közi felkelőcsoport irányítását; Pongrátz Gergely csatlakozik a Corvin köziekhez. A térségben súlyos harcok folynak a felkelők és a szovjet páncélosok között. — Maléter Pál ezredes, a HM hadműveleti főügyeletese a vezérkari főnöktől parancsot kap, hogy harckocsikkal és tisztiiskolásokkal foglalja el a Kilián-laktanyát, és a Corvin köz–Tűzoltó utca–Práter utca–Tompa utca térségét tisztítsa meg a felkelőktől. Maléter ezredes három harckocsival, a parancsot megtagadó a tisztiiskolások nélkül indul el az Üllői úton; két harckocsiját út közben kilövik. Maléter, miután az ő harckocsija eljut a laktanyáig, tűzszünetet köt a felkelőkkel. Az ismételten a laktanyához vezényelt tisztiiskolásokat a Tűzoltó utcai felkelők rövid tűzharc után lefegyverzik.

Felkelők a HM melletti épületek tetejéről ismét tüzet nyitnak a minisztériumot védő szovjet katonákra. — Délután tüntetők elfoglalják az újpesti rendőrkapitányságot. — A Mosonyi utcai rendőrlaktanyából kb. 40 rendőrt küldenek a Tompa utcai csoport felszámolására, ám a felkelők megfutamítják őket; a csoport parancsnokává Bárány János csepeli szerszámkészítőt választják. — A Pártfőiskola Amerikai úti épületében fegyveres csoport alakul Toller Károly vezetésével. — A VIII. kerületi Práter utcában államvédelmisek és rendőrök erők összecsapnak a felkelőkkel. A visszavonulók közül a tömeg kezébe került Brodorics Ferenc áv. századost kidobják egy lakás ablakából, majd halálra verik.¹  — Tüntetők és fegyveres felkelők elfoglalják a XVIII. kerületi pártbizottság székházát.

A Csepel Vas- és Fémművekben megalakulnak az első munkástanácsok; a szerszámgépgyár munkástanácsának elnökévé Nagy Elek esztergályost választják. — Az ELTE Bölcsészkarán Pozsár István tanársegéd és Varga János dékánhelyettes vezetésével megalakul az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság. — Megjelenik az Igazság, az első forradalmi újság; szerkesztő Obersovszky Gyula.

Az este folyamán Nagy Imre a kormány átalakításával kapcsolatos kérdésekről tárgyal Losonczy Gézával, Donáth Ferenccel és Bognár Józseffel.