Az Írószövetség vitát rendez a falujáró írók tapasztalatairól. Örkény István szenvedélyes hangú felszólalásában hitet tesz az új kormánypolitika mellett. — A kommunista írók először szembesülnek a vidék nyomorával, a diktatúra romboló hatásával. november 7.

A tiszalöki lázadás eredményeként elhagyhatja az országot 97 nyugatnémet és 46 osztrák fogoly.

Kivégzik a bajai összeesküvési ügyben halálra ítélt Kosztolányi Józsefet.

Az IrU-ban megjelenik Kónya Lajos „Költői önvizsgálat” c. írása. november 7. Kónya ezt írja: „Hittem a pártban, tollamat ez a hit vezette. Nagyon szerettem népünket, jobb sorsáért dolgoztam. Tudtam, hogy a párt nem önmagáért van, hanem a népért, s ha a pártra hallgatok, és a pártot segítem, … akkor népemet szolgálom.”¹

Nagy Imre miniszterelnök Czapik Gyula egri érsekkel, Hamvas Endre csanádi és Papp Kálmán győri püspökkel tárgyal. november 30.

Párizsban meghal Kálmán Imre operettszerző.

1953 júniusát követően első alkalommal ülésezik az MDP KV. A kibővített ülésen a júniusi határozatok következetes végrehajtása mellett foglalnak állást, és 1954 áprilisára összehívják a III. pártkongresszust. Rákosi Mátyás a „baloldali szektaszellem” elleni fellépést sürgeti; mint mondja, „meg kell növelni az egyéni parasztság biztonságérzetét, minden eszközzel segíteni kell termelési kedvét, minden módon a kezére kell járni, hogy megkönnyítsük neki a többtermelést”. Apró Antalt a PB tagjává választják.

Befejeződik az internálótáborok felszámolása. A szabadultak nem kapják vissza emberi jogaikat, a végrehajtási utasítás fenntartja a társadalomból való kirekesztettségüket.november 23.

Az utolsó rabok és az ÁVH-s őrség is elhagyja a recski kényszermunkatábort.¹

Bevezetik az állami és hivatali vezetők gépkocsijainak megkülönböztető jelzését (kürt és lámpa).