Megszüntetik a Közgazdaságtudományi Intézetet.
magyarkronologia összes bejegyzése
február 19.
Ülést tart az MDP KV PB. Rákosi Mátyás tájékoztatót tart a nemzetközi helyzetről, és sürgeti a cionisták elleni fellépést.
február 19.
A romániai Magyar Népi Szövetség és az RMP KV néhány tagja (köztük Juhász Lajos elnök, Ottrok Ferenc országos titkár, Sütő András, Robotos Imre, Petre Borilă, Mogyorós Sándor, Szenkovics Sándor és mások) egy bizalmas tanácskozáson határoz az MNSZ önfeloszlatásáról. március 31.
február 21.
Megindul a néphadsereg irodalmi folyóirata, a Szabad Hazánkért; szerkesztő Devecseri Gábor.
február 25.
Az ÁEH elveszi az esztergomi papnevelő intézet épületét, amelyet katonai nevelőintézetként céljára kívánnak használni; a szeminárium a Vízivárosba költözik.
február 26.
Ülést tart az MDP KV. Rákosi Mátyás referátumot tart a politikai helyzetről, a párt feladatairól, gazdasági kérdésekről, valamint a letartóztatott Péter Gábor és társai ügyéről. Kovács Istvánt és Vas Zoltánt visszahívják a PB-ből; helyükre Ács Lajost és Kristóf Istvánt választják.1
1) Ekkor a PB 16 tagú volt: Ács Lajos, Apró Antal, Farkas Mihály, Gerő Ernő, Harustyák József, Hegedűs András, Hidas István, Horváth Márton, Kiss Károly, Kristóf István, Nagy Imre, Rákosi Mátyás, Révai József, Rónai Sándor, Szabó István, Vajda Imre, Zsofinyecz Mihály.
február 26.
Bukarestben befejeződnek az Antos István pénzügyminiszter-helyettes vezette magyar és az Emanoil Vinea vezette román delegáció tárgyalásai. A román fél merev magatartása miatt nem sikerül lezárni az évek óta húzódó magyar–román vagyonjogi vitát. július 7.
február 27.
Az SzN cikket közöl a Kiskőrösi Járási Tanács apparátusába „befurakodott ellenség leleplezéséről”; az eset nyomán a tanácsok országszerte felülvizsgálják káderpolitikájukat.
február 27.
Az Mt határozatot hoz Jászai Mari-díj alapításáról. április 4.
február 27.
Bp-en megkezdődik a Magyar Szakszervezetek XVIII. kongresszusa. 1958. február 28. — A főtitkári beszámoló megállapítja: „A[z MDP] PB határozata a szakszervezeti vezetés hibáinak gyökerét a szociáldemokratizmusban jelölte meg. […] Szakszervezeti funkcionáriusainknak állandó forradalmi éberséget kell tanúsítaniok, keressék a hibák mögött az ellenséget, ismerjék meg az ellenség módszereit és neveljék az ellenség felismerésére, állandó éberségre a dolgozó tömegeket.” — A SZOT elnökévé Kristóf Istvánt, titkárrá Cseterki Lajost, Gáspár Sándort, Török Istvánt, Varga Jánost és Zentai Ernőt választják.