Bethlen István gr. miniszterelnök benyújt­ja az Ngy-nek az ogy-i képviselők választásáról és a felsőház megalakításáról szóló törvényjavaslato­kat. július 7. 1926. november 11.

Az Ngy elfogadja az 1925: IX. tc.-et az első aranyalapú költségvetésről.

Megalakul a Mo-i Szo­cialista Munkáspárt (MSZMP) intéző bizottsága. április 14. A fő szervezők: Both Béla, Hajdu Henrik, Vági István, Váradi László.

Bp-en megtartja alakuló ülését az MSZMP. Ügyvezető elnökké Vági Istvánt választják. Az akcióprogram és az Elvi Nyilatkozat a pártot a két forrada­lom örökösének tekinti. A cél a demok­ratikus kormányzati rendszer megte­remtése, a demokratikus szabadságjo­gok biztosítása, a kivételes törvény meg­szüntetése, általános amnesztia, radiká­lis földreform, a szanálás terheinek áthá­rítása a vagyonos osztályokra, a triano­ni békeszerződés hatálytalanítása a nemzetközi proletariátus együttes osz­tályharcával.

Megnyitja kapuit az első Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV).

Németországban Paul von Hinden­burg vezértábornagyot választják biro­dalmi elnökké. 1934. augusztus 2.

Moszkvbában megkezdődik az OK(b)P 14. konferenciá­ja. — A Sztálin mögött álló többség, Lev Trockij csoportjával szemben, állást foglal amellett, hogy a szocializmus egy országban is felépíthető.

Bukarestben befejeződik a kisantant-országok képvi­selőinek konferenciája. A záróközlemény állást foglal a Párizs környéki békék megváltoztathatatlan­sága mellett.

Befejeződnek a fővárosi törvényhatósági választások. A 250 választott bizottsági hely megoszlása a jelentősebb pártok kö­zött: Szabadelvű Párt 8, Demokrata Párt 71, MSZDP 52, a szélsőjobboldali keresztény Wolff-párt 91, Ripka kormánytámogató pártja 24. A 65 kinevezett, illetőleg hivatalból részt vevő törvényhatósági bizottsági taggal a jobb­oldal kerül többségbe, 131 ellenzékivel szemben 180 képviselővel.

Bethlen István gr. miniszterelnök Genfben Aristide Briand francia és Neville Chamberlain brit külügyminiszterrel tárgyal.