A kormány közzéteszi a december 13-án kelt 1918: V. néptörvényt az önálló magyar külügyi igazgatás és szervezet felállításáról.

A kormány közzéteszi a december 13-án kelt 1918: V. néptörvényt az önálló magyar külügyi igazgatás és szervezet felállításáról.

A Munkástanács elfogadja a Mo-i Szociáldemokrata Párt (MSZDP) földreformtervezetét. A tervezet főbb pontjai: a hitbizomány eltörlése; 500 holdas (az egyházak esetében 200 holdas) birtokmaximum; minden kisajátított föld az állam tulaj­dona, amit örökbérletbe adhat; a bérlő tulajdonosi jogokkal rendelkezik, föld­jét örökbe hagyhatja; a mezőgazdasági munkások munkaidejének szabályozá­sa; biztosítás.

Philippe Berthelot tábornok, a Havasalföldön állomásozó Dunai Hadsereg parancsnoka, a bukaresti francia misszió vezetője jegy­zéket juttat el a magyar kormányhoz. Berthelot közli, hogy a román hadsereg-főpa­rancsnokságnak engedélyezte a belgrádi fegyverszünetben meg­szabott erdélyi demarkációs vonal átlé­pését. december 24.

A kormány közzéteszi a de­cember 21-én kelt 1918: X. néptörvényt, amely Ruszka-Krajna néven területi autonó­miát biztosít a mo-i ruszinok­nak.

A román hadsereg bevonul Kolozsvárra.

A Szerb-Horvát-Szlovén Ki­rályság csapatai megszállják a Mura­közt.

A csehszlovák hadsereg bevo­nul Eperjesre. december 29.

Bukarestben közzéte­szik I. Ferdinánd román király dekrétu­mát, amely kimondja Erdély és Románia egyesítését.

Az MSZDP Zemplén megyei pártgyűlése és a megye munkás-, paraszt- és katonatanácsainak gyűlése, továbbá a salgótarjáni munkásság csatlakozik a KMP-hez. — Bp-en megalakul a KMP ro­mán csoportja; elnök Henrik Kagan.

A csehszlovák hadsereg bevo­nul Kassára.

A balkáni francia hadsereg csapatai bevonulnak Szegedre, és a Bánátban kordont vonnak a román és a jugoszláv hadsereg közé.

A Magyar Népköztársaság kormánya Fes­tetics Sándor gr.-ot hadügyminiszterré, Szabó Oreszt kormánybiztost a ruszin ügyek miniszterévé nevezi ki.

A csehszlovák hadsereg bevonul Pozsonyba.

Megalakul Németország Kommunis­ta Pártja.¹