Moszkvában a bolsevik párt XI. kongresszusán Joszif Visszarionovics Sztálint megválasztják az ÖK(b)P KB főtitkárává. (A pártban e tisztség korábban nem létezett.)

Rapallóban (Svájc) aláírják a német–szovjet szerződést. Rendezik a két ország diplomáciai kapcsolatait; lemondanak a háborús jóvátétel fizetéséről; kimondják a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének szükségességét. —Ezzel Németország és a Szu is kiszabadul a háború utáni elszigeteltségből.

A bp-i Nemzeti Színház bemutatja Herczeg Ferenc A Gyurkovics lányok c. színművét.

Megkezdődnek a nemzetgyűlési vá­lasztások. június 11. A választásra jogosultak száma 2 381 598, a részvétel 76,1%.

Befejeződnek a nemzetgyűlési választások. A 245 mandátum megoszlása: Keresz­tény Kisgazda-, Földműves- és Polgári Párt: 143 (44,9 %); MSZDP 25; pártonkívüli 24; Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja 20; Keresztény Nemzeti Földműves és Polgári Párt 11; Egyesült Nemzeti De­mokrata és Szabadelvű Párt 8; további hét párt 14.

Átalakul Bethlen István gr. kormánya. Az új miniszterek: belügy Rakovszky Iván; kereskedelemügy Walko Lajos; föld­művelésügy Nagyatádi Szabó István; vallás- és közoktatásügy Klebelsberg Kunó gr.; igazságügy Daruváry Géza; népjólét és munkaügy Vass József.

Gaál Gasztont választják az Ngy elnökévé. augusztus 15.

Megszűnik a kivételes hatalom szóló törvény hatálya.

Az 1920 decemberében halálra, illetőleg életfogytiglani fegyházra ítélt v. népbiztosokat kicserélik a Szu-ban fogva tartott hadifogoly magyar tisztekre. —  Az rigai egyezmény alapján, több sza­kaszban, 329 kommunista hagyja el Mo-ot.

A kormány bevezeti a kötött devizagazdálkodást.

A lemondott Gaál Gaszton helyébe Scitovszky Bélát választják az Ngy új elnökévé.