A bp-i Büntető Tör­vényszék ítéletet hirdet Cserny József és 26 társa perében. Csernyt és 13 társát halál­ra (decem­ber 18.), egy vádlottat életfogytiglani fegyházra, 11 vádlottat 1–12 év közötti szabadság­vesztésre ítélnek.

Kivégzik Cserny Józsefet és 11 társát.

Ideiglenesen szabadlábra helyezik Stromfeld Aurélt, a Vörös Hadsereg v. vk. főnökét.

Bp-en kivégzik Korvin Ottót, László Jenőt, Horváth Károlyt, Dögei Imrét, Gombos Ferencet, Dinnyés Józsefet, Sturz Károlyt, Kovács Lajost és Kerekes Árpádot.¹

Elutazik Párizsba a magyar békeküldöttség. január 14. Vezetője Apponyi Al­bert gr.; főmegbízottak: Teleki Pál gr., Bethlen István gr., Somssich László gr., Zoltán Béla, Lers Vilmos br. és Popovics Sándor.

Közzéteszik a 272/1920. sz. ME-rendeletet Bp-en közgazdaságtudományi kar szervezésé­ről. október 14.

A magyar békeküldöttség átadja megbízólevelét a béke­konferencia Legfelsőbb Tanácsa elnö­kének. január 15. A küldöttség nyolc jegyzéket nyújt át, igen terjedelmes mellékletekkel, egyrészt a háborús felelősség vádjának elhárítására, másrészt a történelmi Mo területi épségének védelme ügyében.

A békekonferencia Legfelsőbb Tanáca Georges Clemenceau elnökletével fogadja a magyar küldöttséget, s közli a Mo-gal kötendő béke feltételeit. január 16.

Az MSZDP választmánya visszahívja a kormányban levő tagjait, Peyer Károly minisztert és Miákits Fe­renc államtitkárt; egyszersmind bejelen­tik, hogy a párt nem indul a január 25-ére kitűzött nemzetgyűlési választásokon.

Apponyi Albert gr., a magyar békeküldöttség vezetője (január 20.), a párizsi béke­konferencia Legfelsőbb Tanácsának ülésén a területi kérdések eldöntéséhez népszavazás elrendelését kéri. február 6.

A békeküldöttség visszatér Bp-re. — A kormánynak 15 nap áll rendelkezésére a békefeltételekkel kapcsolatos észrevéte­lek kidolgozására. január 21.