Huszár Károly miniszterelnök és Horthy Miklós fővezér részvé­telével ülést tart a békeküldöttség. A békefeltételeket elfogadhatat­lannak nyilvánítják, s az észrevételek kidolgozásához a 15 napos határidő meghosszabbítását kérik. február 5.

Megkezdődnek a nemzetgyűlési választá­sok. január 26.

Befejeződnek a ngy-i választások. február 16. A részvételi arány 80,8%. A mandátumok megoszlása: Országos Kisgazda és Földműves Párt 77; Keresztény Nemzeti Egyesülés Párt­ja 76; Keresztényszocialista Gazdasági Párt 1; Nemzeti Demokrata Polgári Párt 6; pártonkívüli 3.

A kormány kézhez kapja Anglia és Franciaország külön-külön jegyzékét. február 6. A két antant-hatalom állást foglal a Habsburg-ház bár­melyik tagjának magyar államfővé választása ellen.

Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia megbízottai közös memoran­dumot juttatnak el a béke-konferenciá­hoz, amelyben rögzítik Mo‑gal szembeni területi követeléseiket, és tiltakoznak a magyar békeküldöttség által követelt népszavazás ellen. február 8.

Az Mt elfogadja a párizsi békekonferenciának átnyújtan­dó választervezetet. február 12. A magyar kormány elutasítja a békefeltételeket; ellenjavas­latai a területi kérdésekben a népszava­zás elvén alapulnak.

Összeül az első Nemzetgyűlés. február 18.

Az Ostenburg-különítmény tagjai Bp-en meggyilkolják Somo­gyi Bélát, a Népszava felelős szerkesztő­jét és Bacsó Bélát, a Népszava munkatár­sát.

A Nemzetgyűlés megválasztja tisztikarát. Az Ngy elnöke Rakovszky István, alelnök Simonyi-Semadam Sán­dor és Bottlik József. Ideiglenesen az 1908-as házszabályok alkalmazá­sa mellett döntenek, és az új házszabályok ki­dolgozásával 15 tagú bizottságot bíznak meg. február 27.

A román hadsereg megkezdi a Tiszántúl kiürítését. március 30.