Sir George Clerk pártközi megbeszélést hív össze. A tanácskozásom megegyezés születik, hogy Horthy Miklós bevonul Bp-re (november 16.). Horthy ígéretet tesz, hogy nem létesít katonai diktatúrát, a hadsereg pedig alárendeli magát az antantmegbízott közvetítésével megalakuló kormánynak.
magyarkronologia összes bejegyzése
November 14.
A román csapatok megkezdik a kivonulást Bp-ről és a Duna–Tisza közéről.
November 16.
Horthy Miklós fővezér a „nemzeti hadsereg élén bevonul Bp-re.
November 17.
Közzéteszik az 5985/1919. sz. kormányrendeletet a nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választójogról. A rendelet kimondja az általános, egyenlő és titkos választójogot; ngy-i választójogot biztosít minden magyar állampolgárnak, aki 24. évét betöltötte, legalább hat év óta magyar állampolgár, legalább fél éve ugyanabban a községben lakik vagy ott lakása van; nőknél azzal a megszorítással, hogy bármely hazai élő nyelven tud írni és olvasni.
November 25.
Megalakul a „nemzeti alapon álló” Független Szociáldemokrata Párt. Elnöke az MSZDP-ből kivált Csizmadia Sándor.
Szovjet-Oroszország jegyzéket intéz a magyar kormányhoz. A szovjet kotmány közli, hogy az Oroszországban levő magyar hadifoglyokat túszoknak tekinti a Mo-on üldözött kommunistákért.
November 27.
Az antanthatalmak megkötik a békét Bulgáriával a Párizs melletti Neuillyben. Dobrudzsát Romániának, az ország nyugati határán egy sávot Jugoszláviának, Thrácia tengerparti részét a Marica folyóig Görögországnak ítélik. A hadsereg létszámát 20 ezer főben állapítják meg.
November 29.
Egyesül az Országos, illetőleg az Egyesült Kisgazda és Földműves Párt. Az új párt neve: Országos Kisgazda és Földműves Párt. Elnöke Nagyatádi Szabó István.
November 30.
A hónap végén Bécsben meglakul a KMP ideiglenes központi bizottsága. Tagjai: Kun Béla, Landler Jenő, Szántó Béla, Hirossik János és Lukács György.
December 1.
Georges Clemenceau a nagyhatalmak nevében felszólítja a magyar kormányt, küldje el megbízottait a békekonferenciára.
December 9.
Az antanthatalmak kisebbségi szerződést kötnek Romániával Párizsban. A román kormány kötelezi magát, hogy az ország minden lakosának „születési, állampolgári, nyelvi, faji vagy vallási különbség nélkül az élet és szabadság teljes védelmét biztosítja”.
Az MSZDP vezetősége levelet intéz Huszár Károly miniszterelnökhöz. A párt követeli a karhatalom felszámolását; a nemzeti hadseregnek a központi kormány alárendelését; a december 7-ei rombolások értelmi felbujtóinak megbüntetését, az okozott kár megtéritését; pártatlan cenzúrát és fellebbviteli bizottság felállítását; a felekezeti izgatás és politikai üldözés megszüntetését; a gyorsított bírói eljárás szabályainak módosítását; a politikai okokból internáltak szabadlábra helyezését; az egyesülési és gyülekezési jog biztosítását; a szakszervezetek működésének engedélyezését.