Bp-en befejeződik a VSZ PTT kétnapos ülése; a résztvevők felhívással fordulnak Európa országaihoz: „Európa biztonságának alapvető feltétele a fennálló határok sérthetetlensége, az NSZK és az NDK elismerése… Nyugat-Berlin különlges státusszal bír, nem tartozik Nyugat-Németországhoz és nem igazgatható onnan.” Románia tartózkodása mellett állásfoglalás születik Csehszlovákia és Kína kérdésében.

Moszkvában megkezdődik a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását előkészítő bizottság négynapos ülése. június 5. Az MSZMP-t Komócsin Zoltán, a KB titkára és Nemes Dezső, a PB tagja képviseli.

Dél-Vietnamban befejeződik az utolsó nagy amerikai hadművelet, amelynek során az elsődleges katonai célok megvalósulnak, de a folyamatos észak-vietnami beszivárgást és utánpótlási vonalakat ezúttal sem sikerül végleg felszámolni. április 30.

A lerombolt Regnum Marianum templom és a ledöntött Sztálin-szobor helyén, a bp-i a Dózsa György úton felavatják a Tanácsköztársaság emlékművét.

Az MTV Szabadság téri épületében felavatják az első magyar színes televíziós adóberendezést; megkezdődik a magyar televízió színes műszaki kísérleti adása. április 5.

Meghal Dwight David Eisenhower, 1943-tól az Európában harcoló nyugati szövetséges csapatok főparancsnoka, 1953 és 1961 között az USA elnöke.

A kormány határozatban hagyja jóvá a Velencei-tó üdülőövezetté fejlesztésének programját.

A stockholmi jégkorong-világbajnokságon a csehszlovák válogatott legyőzi a szovjet csapatot. — A sikert szovjetellenes megmozdulások követik Csehszlovákiában. Prágában, Pozsonyban, Olomoucban, Hradec Kralovéban, Besztercebányán és más városokban megtámadják a szovjet hivatalos képviselet épületét; a tüntetők jelszavai: „12 óra múlva halál az oroszokra!”, „Hurrá-Uszszuri”, „Ezt nektek augusztusért”, „Megszállók, takarodjatok!”. március 30.

A szovjet pártvezetés és a szovjet kormány a március 28–29-ei szovjetellenes tüntetések nyomán a jobboldali és ellenforradalmi veszély visszaverésére s a szocializmus érdekeinek megvédésére szólítja fel a csehszlovák pártvezetést és a kormányt. április 1.

Kádár János és Fock Jenő miniszterelnök levelet intéz a CSKP KB-hoz és a csehszlovák kormányhoz. Kifejezésre juttatják, hogy „a párt és az ország” a szocializmus csehszlovákiai vívmányainak sorsa feletti aggodalommal figyeli a fejleményeket. „…fokozták aggodalmunkat azok a Prágában és Csehszlovákia-szerte március 28–29-én kirobbantott, a Szovjetunió, és valójában más szövetséges szocialista országok ellen is irányuló vad, nacionalista, ellenforradalmi kilengések. Ezeket a jelenségeket és fellépéseket mi a magunk részéről a leghatározottabban elítéljük.”