A Szocialista Internacionálé XVIII. kongresszusán, Stockholmban elfogadják az ún. alap-nyilatkozatot, amely az 1951. évi frankfurti kongresszuson elfogadott elvi deklaráció helyébe lép.
1980–89
Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP PB tagja az OBt ülésén annak a reményének ad hangot, hogy Mo és szomszédai közölt a kiéleződött feszültség múló epizód lesz és nem fajul balkáni csetepatévá. június 21.
A csehszlovák Szövetségi Gyűlés állásfoglalásban felszólítja az Ogy-t, hogy járuljon hozzá a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítéséhez és az államközi szerződés teljesítéséhez.
június 21.
Az MSZMP Somogy Megyei Bizottsága követeli Nagy Imre és mártírtársai politikai rehabilitálását, és azt, hogy a KB nyíltan határolja el magát korábbi hibás döntéseitől, tisztázza 1956-os és későbbi politikáját, átlapítsa meg a személyes felelősséget. Az állásfoglalás követeli azt is, hogy a KB következő ülésén a pártvezetők vallják meg politikai nézeteiket, s tisztázzák a viszonyukat a platformokhoz. — Az MSZMP Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottsága azt kéri a KB-tói, hogy még a kongresszus előtt foglalkozzon a PB tevékenységével, mert egyes tagjai a párttagság álláspontját figyelmen kívül hagyva politizálnak.
Németh Miklós kormányfő kijelenti, hogy június 16-án a magyar nép európai nemzethez méltó módon adott végtisztességet Nagy Imrének és mártirtársalnak. Hozzáteszi: a kegyeletet is sértő politikai demagógiától az ország vezetése és a józan közvélemény elhatárolja magát.
Megkezdődik a politikai egyeztető tárgyalások második fordulója. Az MSZMP képviselője bejelenti, hogy a kormányzó párt nem javasolja a nyári ogy-i ülésszak napirendjére az alkotmány módosításáról, a pártokról, a köztársasági elnöki intézmény és az Alkotmánybíróság bevezetéséről szóló törvénytervezetekel. Az EKA szóvivője hasonló értelemben nyilatkozik. Hasonlóan foglal állást a „harmadik oldal” képviselője, de megfontolásra ajánlja, hogy esetleg meg kellene választani a köztársasági elnököt, mert az elnök a parlamenti választások után stabilizáló szerepet tölthetne be.
Horn Gyula külügyminiszter megerősíti, hogy a magyar vezetők nem feledkeznek meg a környező országokhoz fűződő jó viszony ápolásáról, ugyanakkor senki nem várhatja a magyar reform-folyamat feláldozását a jószomszédság látszatáért.
június 22.
A Debreceni Ref. Teológiai Akadémia díszdoktorrá avatja Alekszijt (Alekszej Mihajlovics Rüdiger), Leningrád és Novgorod metropolitáját.
Nagy Sándor, a SZOT főtitkára az Ózdi Kohászati Üzemekbe látogat, miután az ott dolgozók sztrájkot helyeznek kilátásba, amiért a következő évben szerkezetátalakítás miatt 2500 embert el akarnak bocsátani.
június 23.
Bizonyossá válik, hogy Péter-Pál napján megtartják az aratási demonstrációt, mert a kormány és a szakminisztérium képviselői közlik, hogy nem tudják soron kívül legalább 30%-kal emelni a gabona felvásárlási árát. június 29.