A sikertelen kormányalakítási kísérletek után Moszkvában az elhurcolt csehszlovák állami és pártvezetőket (akikhez időközben csatlakozott Ludvík Svoboda köztársasági elnök, Gustáv Husák miniszterelnök-helyettes és Vasil Biľak, az SZLKP első titkára) a megszállást szentesítő ún. moszkvai jegyzőkönyv elfogadására, vagyis a „szocialistaellenes erőkkel” való leszámolásra, a helyzet „normalizálására” és a rendkívüli, XIV. pártkongresszus érvénytelenítésére kényszerítik. augusztus 31. Az „egyezmény” értelmében a VSZ haderejét kivonják, de a szovjet csapatok az országban maradnak. augusztus 28.