Bulgária, Lengyelország, Mo, az NDK és a Szu párt- és állami vezetői Varsóban a kétnapos tanácskozást kezdenek a csehszlovákiai helyzetről. A csehszlovák vezetők nem vesznek részt a megbeszélésen. július 15.

Az öt szocialista ország vezetői az e napon befejeződő tanácskozásukról levelet intéznek a CSKP KB-hoz. Az ultimátum-jellegű levél az eseményeket az imperialisták által támogatott „ellen-forradalomnak” minősíti. „Pártjainkra és népeinkre történelmi felelősség hárul azért, hogy ne vesszenek el eddig elért forradalmi vívmányaink.” július 19. augusztus 3.

Irakban a Baath Párt baloldali szárnya puccsal magához ragadja a hatalmat. A Forradalmi Parancsnoki Tanács új vezetőjét, Ahmed Hasszán al-Bakr tábornokot választják köztársasági elnökké. 1979. július 16.

A CSKP vezetői válaszlevelükben visszautasítják az öt „testvéri ország” vádjait. július 21. július 29. — Az SZKP legfelső vezetése folyamatos tárgyalásokat kezd a csehszlovákiai helyzetről. július 22.

Pjotr Seleszt, az SZKP KB PB tagja, az Ukrán KP KB első titkára Balatonaligán találkozik Vasil Bil’akkal, a szlovák párt vezetőjével, akit arra próbál rávenni, hogy társaival fogalmazzon katonai beavatkozást kérő levelet Moszkvának. augusztus 3.

Ludvík Svoboda csehszlovák köztársasági elnök beszédében hűségéről biztosítja a Varsói Szerződés szervezetét.

Az SZKP KB PB döntést hoz a csehszlovákiai válság katonai megoldásának lehetőségéről. augusztus 17.

Balatonfüreden meghal Vörös János, a m. kir. Honvédség v. vezérezredese és vk. főnöke, 1944–1945-ben az INK honvédelmi minisztere.