1959

1959.

február 24.

Az LB Népbírósági Tanácsa Borbély János elnökletével másodfokon ítéletet hirdet a Vajdahunyad utcai felkelők perében. Havrilla Béláné Sticker Katalin gépmunkást, Kóté Sörös József bádogost és Tóth Józsefet halálra (február 26.), az első fokon szintén halálra ítélt Wittner Mária háztartási alkalmazottat életfogytiglani börtönre (1970. március 25.), Neumann Tivadar gépkocsivezetőt szintén életfogytiglani börtönre ítélik.

    1959.

    február 28.

    A Társadalmi Szemle e havi száma közzéteszi az MSZMP kulturális és elméleti munka-közösségének téziseit „A felszabadulás utáni irodalom néhány kérdéséről”. A dokumentum a Révai-féle irodalompolitika érvrendszerével ítéli el az 1956 előtti értelmiségi ellenzéket és az Írószövetséget, támadja Lukács Györgyöt, Déry Tibort, Illyés Gyulát és a népi írókat.

      1959.

      március 5.

      Megalakulásának 10. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tart Pozsonyban a Csemadok KB. — Az Új Szó c. lapnak a Csemadok tízéves tevékenységét értékelő vezércikke szerint az egyesület működésének első éveiben azért teljesítette nehezen feladatát, mert a „burzsoá nacionalizmussal megmételyezett kispolgári elemek” a magyarság érdekvédelmi szervezetének tekintették.

        1959.

        március 9.

        A New York-i nemzetközi játékvásáron bemutatják a Barbie-babát.1

        1. 1) Barbie-t Ruth Handler tervezte Jack Ryan közreműködésével. Az első Barbie fekete és fehér zebracsíkos úszódresszt hordott, és lófarokba fogott frizurát viselt; két verzióban volt kapható: szőke és barna hajjal. A megjelenés évében körülbelül 350 000 darabot adtak el belőle.