A Charles de Gaulle vezette francia kormány félévi teljhatalmat kap, különleges jogokat Algériában, és a Nemzetgyűlés felhatalmazza egy új alkotmány tervezetének kidolgozására. szeptember 28. A parlament mindkét háza beszünteti tevékenységét.
1958
Nyikita Hruscsov, az SZKP KB első titkára felszólal a BKP kongresszusán. Hruscsov alapvetően helyesnek minősíti a Kominform 1948-as határozatát a „titoizmusról”. Szavai szerint „az ellenforradalmi puccs idején Bp-en a jugoszláv követség lett azoknak a központja, akik felvették a harcot a Magyar Népköztársaság kormánya ellen, a követség nyújtott menedéket a gyáva és áruló Nagy–Losonczy-csoportnak”.
június 4.
Genfben megkezdődik a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ülésszaka; a magyar delegációt Mekis József vezeti. június 26.
június 6.
A Fővárosi Bíróság 7 évi börtönre ítéli Kéri József v. Győr-Sopron megyei főügyészt. Az indoklás szerint Kéri 1956. november 4-e után a politikai okokból letartóztatottak folyamatos szabadlábra helyezésével, ügyükben a nyomozás megtagadásával akadályozta a megtorlást.
Zárt ülést tart az MSZMP KB.1 Az ülésen hozott titkos határozat szerint „a Népköztársaság törvényes rendjének megdöntésében bűnös, különleges ellenforradalmi csoporttal szemben szabad folyást kell engedni a törvényes eljárásnak”. június 9.
1) Sem erről az ülésről, sem a PB május 27-ei tanácskozásáról nem maradt fenn részletes jegyzőkönyv. Lásd Rainer, Nagy Imre, II, 390.
június 7.
Bp-en összeül az V. magyar békekongresszus.
június 9.
Az LB Népbírósági Tanácsa előtt folytatódik a Nagy Imre-per. június 15. A tanács elnöke Vida Ferenc, az ülnökök Lakatos Péterné, Sulyán György, Fehér Kálmán és Bíró Mihály; a vádat Szalai József és Béres Miklós ügyészek képviselik.
június 11.
A Szu kormánya úgy határoz, hogy a szovjet levéltárakban őrzött, az 1920–1945 közötti időszakra vonatkozó magyar levéltári anyagot átadja a magyar kormánynak.
Kivégzik Ábrahám Józsefet és Nagy Andrást.
június 12.
Kádár János vezércikke a Nsz-ban („A munkásosztály egysége – győzelmének záloga”) élesen támadja Kéthly Annát, „az osztályárulás veteránját”, és az egykori szociáldemokraták megítélé-sében 1956-os szerepüket tartja meghatározónak.