Az LB Népbírósági Tanácsa Radó Zoltán elnökletével másodfokon tárgyalja Tóth Ilona és társai ügyét. A tanács megerősíti Tóth Ilona, Gönczi Ferenc és Gyöngyösi Miklós halálos ítéletét. június 26. június 27. Az első fokú ítéletet súlyosbítva, szintén halálra ítéli Kovács Ferencet. június 26. Jelentősen súlyosbítva az első fokú ítéletet, a bíróság halálra ítéli Gáli József írót és Obersovszky Gyula újságírót. július 4.
1957
Az ENSZ ötös bizottsága elkészíti a magyar kérdésre vonatkozó jelentését, amelyet a Közgyűlés XI. ülésszaka elé kíván terjeszteni. június 21.
Kádár János és Biszku Béla titkos látogatásra Moszkvába érkezik.1 A szovjet pártvezetéssel az MSZMP országos pártértekezletével kapcsolatos kérdésekről, a további politikai irányelvekről és Nagy Imre ügyéről tárgyalnak. augusztus 26. Az MSZMP Szervezeti Szabályzata tervezetéhez az SZKP KB illetékes osztálya részletes megjegyzéseket fűz, amelyeket a magyar párt jórészt elfogad. június 22.
1) Ez az utazás valószínű időpontja; a pontos dátum nem ismert.
Öngyilkosságot követ el a 27 éves Soós Imre színész, és felesége, Perjési Hedvig orvos.
Pulai Miklós v. pénzügyminiszter-helyettest kizárják a pártból.
A kormány kiutasítja Mo-ról Welwyn Dallam ezredest, a bp-i amerikai követség légügyi attaséját. augusztus 7.
Az SZKP KB Elnöksége ülésén a „keményvonalasok” sztálinista puccsot készítenek elő, és határozati javaslatot terjesztenek be Nyikita Hruscsov, a KB első titkára leváltására. A javaslatot a többség (Nyikolaj Bulganyin, Lazar Kaganovics, Vjacseszlav Molotov, Dmitrij Sepilov és Kliment Vorosilov) támogatja. (Egyes adatok szerint Molotovot megválasztják a KB első titkárává.) Hruscsov nem fogadja el a döntést, és azzal érvel, hogy ilyen súlyú kérdésben csak a KB plenáris ülése dönthet. június 22.
június 21.
A Nsz közli Mao Ce-tung „A népen belüli ellentmondások helyes megoldása” c. cikkét (Mao februárban mondott, akkor nyilvánosságra nem hozott beszédét), amelyben a kínai vezető kifejti, hogy „kemény fegyelmet kell tartani a népen belül”, és az „ellenforradalmárokat fel kell számolni”.
Az ENSZ öttagú bizottsága a Közgyűlés elé terjeszti jelentését, amely lényegében megismétli a magyar forradalomról tett megállapításait. június 22. A dokumentum szerint Mo-on spontán nemzeti felkelés zajlott le 1956 októberében, amelyet külső fegyveres erő, a szovjet hadsereg vert le, s ezáltal beavatkozott Mo belügyeibe. Ezzel a Szu megsértette az ENSZ Alapokmányát.
június 22.
A Kádár-kormány elutasítja az ENSZ magyar ügyben kiküldött különbizottságának illetékességét, és a Közgyűlés elé terjesztett jelentését a magyar belügyekbe való beavatkozásnak minősíti.