Az 1957: 25. tvr. az államrend és közbiztonság ellen elkövetett bűnügyekben, az egységes ítélkezés biztosítására, létrehozza az LB Népbírósági Tanácsát, amely egyrészt fellebbviteli bíróság, másrészt a különlegesen fontos politikai ügyeket tárgyalja, és a fellebbezés lehetősége nélkül hoz első fokon jogerős ítéletet; az ítélkező tanácsok tagjai szakképzetlen népi ülnökök. július 11.
1957. április
1957. április
Nagy Imre levelet ír Walter Roman román politikusnak. „Nemegyszer keservesen tapasztaltuk, s számos testvérpárt velünk együtt súlyos árat fizetett azért, hogyha letért a szocialista morál, az objektív tények, és a történelmi igazság alapjáról, ha a gyávaság, a szolgalelkűség, a hazugság és a kétszínűség uralkodnak és válnak »erénnyé«, amint az most újra kísért. A cél, amelynek érdekében ezt tesszük, lehet nemes. De mi ne jezsuiták legyünk, hanem kommunisták, s a cél ne szentesítse az eszközt.”1
1) Rainer, Nagy Imre, II, 371–372.
április 8.
Kivégzik a Bp-i Katonai Bíróság által fegyverrejtegetés vádjával statáriális eljárásban halálra ítélt Bencsik József gépkocsivezetőt, aki október 28-án alkalmi társaival megtámadott egy kisebb szovjet egységet.
Kivégzik a fegyver- és lőszerrejtegetés vádjával statáriális eljárásban halálra ítélt Pólya Ferenc Sándort.1
1) Kézikönyv, III, 32. Pólya neve Eörsi László összeállításában (1956 mártírjai) nem szerepel.
A Fővárosi Bíróság Tóth Matild vezette tanácsa első fokon ítéletet hirdet Tóth Ilona és társai ügyében. Tóth Ilonát, Gyöngyösi Miklóst és Gönczi Ferencet halálra, a X. rendű vádlott Kovács Ferencet 10 évi szabadságvesztésre ítélik. Az V. rendű vádlott Obersovszky Gyula 3 évi, a VI. rendű Gáli József 1 évi börtönt kap. június 20.
A romániai Snagovban a magyar belügyi szervek letartóztatják Donáth Ferencet. április 11.
A legfőbb ügyész törvényességi óvást emel Farkas Mihály ügyében. április 20.
április 9.
Ülést tart az MSZMP IIB. Kálmán Endre előterjeszti „A magyarországi október-novemberi események a marxizmus-leninizmus fényében” c. vitaanyagot, amely a Nagy Imre és társai elleni vizsgálat, illetve per koncepcionális megalapozása; az előadást Kállai Gyula vezetésével dolgozzák át, így az ő neve alatt jelenik meg. — Az IIB a BM javaslata alapján határozatot fogad el „bizonyos elemek (értsd: Nagy Imre és társai) őrizetbe vételéről és a büntetőeljárás megindításáról”. április 11.
Megjelenik a belügyminiszter 8/1957. sz. parancsa a Belügyminisztérium központi szerveinek szervezeti felépítéséről. A miniszter közvetlen irányítása alatt működik a Titkárság és a Munkásőrség parancsnoksága. A minisztériumhoz tartozó többi szerv öt részre tagozódik: ORFK (ezen belül a karhatalmi parancsnokság, a bűnügyi, a közbiztonsági, a vasúti és a politikai nevelő főosztály, az igazgatásrendészeti és a kiképzési osztály); a Politikai Nyomozó Főosztály (április 30. május 3.); a személyzeti szervek; a gazdasági szervek; a belügyi parancsnokságok (a Határőrség Főparancsnoksága, a Légoltalom, valamint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és az Országos Tűzrendészeti Parancsnokság).
Kémkedés vádjával kiutasítják az országból T. R. Gleason századost, az USA követségének helyettes katonai attaséját. június 20.