Déltájt több száz nő vonul a Március 15. tér felé; szovjet páncélosok nem engedik a térre a résztvevőket. — Kora délután szovjet katonák jelennek meg több egyetemi kollégiumnál; az épületeket körülvevő tömeg megakadályozza a tervezett letartóztatásokat. — Délután újabb tüntetést tartanak a Szabadság téren 2-3000 ember részvételével.
1956
Az esti órákban letartóztatják Csatári Dánielt, a Petőfi Kör megbízott titkárát, Gáli Józsefet, Gimes Miklóst, Kárpáthy Gyula színészt, Tamási Lajost, az Írószövetség v. párttitkárát, Molnár Zoltánt, az Írószövetség titkárát, Lukách Tamást, a Ganz munkástanácsának titkárát, Schannen Béla és Szilágyi István újságírót, Láng Lászlót és Esztó Miklóst, a v. Szénbányászati Minisztérium munkástanácsának vezetőit. A belügyi szervek összesen kb. 200 embert vesznek őrizetbe.
A Filatori-gátnál Kovács Zoltán fegyveres csoportja megtámad egy szovjet egységet.
„Ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben” címmel megjelenik a Fehér könyv első kötete; a kiadványt Betlen Oszkár, Darvasi István, Fellegi Tamás, Lovas Márton, Nemes Dezső, Nemes János, Orbán László, Szirmai István és mások szerkesztik.
Az ENSZ főtitkára felkéri a Mo-gal szomszédos országok kormányait, hogy engedjék be az ENSZ-megfigyelőket. december 8. — Sajtóhír szerint Sebes István külügyminiszter-helyettes levelet küldött az ENSZ főtitkárához, melyben mo-i látogatásra hívta meg egy későbbi időpontban. december 12.
Prágában bejelentik, hogy „a mo-i eseményekkel kapcsolatban összesen 674 esetben indult bűnvádi eljárás”.
Befejeződik az MSZMP IKB ülése. A határozat egyértelműen ellenforradalomnak minősíti az októberi eseményeket, és azt négy okra vezeti vissza. „Az okok és tényezők már jóval az októberi események kirobbanása előtt egyidőben, egymás mellett, egymásba kapcsolódva és egymás mellett hatottak. 1. A Rákosi–Gerő-klikk, amely … 1948 végétől kezdve letért a marxizmus–leninizmus elvi alapjáról… 2. …a pártellenzéknak az a szárnya, amely Nagy Imrét és Losonczy Gézát választotta zászlajául. 3. …a Horthy-fasiszta és a magyar földesúri-kapitalista ellenforradalom… 4. …a nemzetközi imperializmus…” A határozat a továbbiakban részletezi a párt előtt álló legfőbb feladatokat. — Az ülést követő napokban felgyorsul a „rendcsinálás”. december 8.
december 6.
Rendkívüli ülést tart a KMT. Az elfogadott memorandum kifejti: „…úgy látszik, a kormánynak nincs ereje ahhoz, hogy a körülötte ma is ottlevő, és a magyar munkások által annyira gyűlölt személyeket eltávolítsa.” Megállapítja, hogy a kormány nem a munkástanácsokra építi hatalmát, egyes munkástanácsi elnököket letartóztatnak. Ezért felhívja a kormányt, hogy „december 7-én folytasson tárgyalást a Központi Munkástanáccsal”. Ennek sikertelenségére esetén a KMT országos általános sztrájkot helyez kilátásba. december 8.
A kormány Bp több pontján (a Baross téren, a Kálvin téren, a Nyugati pályaudvarnál, a Móricz Zsigmond körtéren) gyűléseket és felvonulást szervez. A nagykörúti demonstráció résztvevői a Wesselényi és a Dob utca közti szakaszon összetűznek a gyárakból hazatérő munkásokkal; a November 7. térnél tűzharc alakul ki, egy férfi megsebesül. A Nyugati pályaudvarnál a karhatalom az ellentüntetők közé lő; hatan meghalnak, egy ember megsebesül. december 8. — A Baross téren gyülekező tömeget a karhatalom fegyverrel oszlatja szét.
A kormány jóváhagyja Mátyás László r. ezredes kinevezését az (ORFK) Központi Politikai Nyo-mozó Főosztálya (PNyF) vezetőjévé (1957. február 13.); Tömpe Istvánt a fegyveres erők minisztere első (belügyi) helyettesévé (1958. január 15.), Garamvölgyi Vilmos r. ezredest az ORFK vezetőjévé nevezik ki. — A kormány titkos határozata szerint a belügyi apparátus újjászervezését úgy kell végrehajtani, hogy annak során a szervezeti felépítés ne változzon.