7.53-kor a rádió belügyminiszteri rendeletként bejelenti a gyülekezési tilalom meghosszabbítását.

Késő este és éjszaka a katonai vezetők a szovjet küldöttség tagjaival tárgyalnak a másnapra tervezett katonai intézkedésekről. A Katonai Bizottság az éjszaka folyamán felveti „az ellenforradalmi bázisok” fegyveres felszámolásának tervét. Ekkor a néphadsereg állományából 4500 katona és 65 harckocsi, a BM állományából 2500 fő van Bp-en.

A reggeli órákban szovjet és magyar csapatok visszafoglalják a Rádió rommá lőtt épületét.

A fővárosban a halálos áldozatok száma meghaladja a százhúszat; a Kossuth téri vérengzésen kívül legtöbbjük a VIII., a IX. és a XIII. kerületben esik a harcok áldozatául.

9 órától a szovjet képviselők jelenlétében ülésezik az MDP PB. A testület tagjai Erdei Ferenctől és Jánosi Ferenc személyes közlése alapján tudnak arról, hogy az egyetemi ifjúság délelőttre tüntetést szervez, és Gerő Ernő leváltását követeli. A PB, az MDP KV formális hozzájárulása nélkül, Gerő Ernőt felmenti a KV első titkári tisztéből, egyúttal Kádár Jánost első titkárrá választja. Az ülésen Köböl József felveti, hogy a pártvezetés deklarálja, a rend helyreállítása után a magyar kormány kérni fogja a szovjet csapatok kivonását Mo-ról; Köböl javaslatát nem támogatják.¹

Debrecenben éjszaka a helyi párt- és tanácsi vezetők megállapodnak a forradalmi szervezetek küldötteivel; az eseményeket szocialista forradalomnak nevezik, és határoznak az új helyi hatalmi szerv, a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány megalakításáról. A bizottmány elnöke Csorba László alezredes, helyőrségparancsnok.

A délelőtti órákban a harcban álló szovjet Különleges Hadtest egységei mellé megérkezik Bp-re a Romániából útba indított 33. gépesített hadosztály. — Felkelők elfoglalják a IX. kerületi rendőrkapitányság Páva utcai épületét; egy rendőr életét veszti. — A felkelők többször tűzharcot folytatnak a Jászai Mari teret védő szovjet erőkkel és az esztergomi harckocsiezred csapataival. 11 óra körül a piliscsabai gépesített ezred katonái lezárják a Margit híd pesti hídfőjének környékét. — Támadás éri a Pest Megyei Kiegészítő Parancsnokság épületét. — 10 óra körül felkelők megtámadják a Déli összekötő vasúti hidat védő híradóezred katonáit.

New Yorkban meghal Peyer Károly szociáldemokrata politikus, 1927 és 1944 között a Szaktanács titkára, 1921-től 1947-ig ngy-i, majd ogy-i képviselő.

10–11 óra között az Astoriától 8-10 ezer főnyi tömeg, soraikban számos egyetemista vonul a Kossuth Lajos térre, a Parlament elé; a tüntetők a megkezdett változások folytatását, a szovjet csapatok és Gerő Ernő távozását követelik. Az Országházat védő szovjet harckocsik és páncélozott járművek legénysége fraternizál a tüntetőkkel. — 11.15-kor újabb szovjet tankok érkeznek a térre. Ezzel egy időben ismeretlen fegyveresek (valószínűleg az orosházi határőrkerületből felrendelt „zöld ávós” század katonáinak egy csoportja) az FM épületének padlásteréből [?] tüzet nyitnak a tömegre; a szovjet harckocsik egy része szintén a tüntetőkre lő, más harckocsik viszonozzák a tüzet.¹ A sortűznek mintegy 60-70 halálos és 100-150 sebesült áldozata van.² — A rádió nem ad hírt a vérfürdőről.