Délelőtt folyamán a pártközpontba több küldöttség érkezik. Az Írószövetség határozattal fordul a KV-hez: Nagy Imre bevonását követeli a pártvezetésbe, és sürgeti a ,,nemzeti egység” programjának kidolgozását. Az SzN küldöttsége Horváth Márton főszerkesztő vezetésével a PB elé terjeszti politikai követeléseit. A DISZ KV támogatja a bp-i ifjúságnak a lengyel események melletti rokonszenv-tüntetését, és felszólítja az ifjúságot, hogy akadályozzon meg minden provokációs kísérletet.
1956
Nagy Imre 21.45 tájban a pártközpontban találkozik a PB tagjaival. — Gerő Ernő közvetlen vonalon ekkor (újra) tájékoztatja az SZKP vezetőit, akiknek időközben Jurij Andropov, a katonai vezetésnek pedig Pjotr Lascsenko altábornagy is beszámolt a fejleményekről. Hruscsov közli Gerővel, hogy a szovjet vezetés teljesíti a csapataik Bp-re küldésére irányuló „kérést”, ha azt a magyar kormány írásba foglalja. október 28. — Gerő közli a jelenlévőkkel, hogy a szovjet csapatok parancsot kaptak, vonuljanak be Bp-re. A PB úgy dönt, hogy a testület átalakítását másnapra halasztja.
12.53-kor a Kossuth Rádió, adását megszakítva, ismerteti a BM közleményét, amely gyülekezési és felvonulási tilalmat rendel el. — 14 órakor a HM-ben tartott vezetői értekezleten Bata István vezérezredes, honvédelmi miniszter engedélyezi a katonák részvételét a tüntetésen. — 14.23-kor a rádió, adását ismét megszakítva, bejelenti, hogy Piros László belügyminiszter a tüntetés megtartását engedélyezte.
23 órakor megkezdődik az MDP KV másnap reggelig tartó ülése.1 október 24. Gerő Ernő tájékoztatja a résztvevőket az addigi eseményekről, és ismerteti a PB határozatát: „A hatalmat minden eszközzel meg kell védeni, a fő hatalmi pozíciókat meg kell tartani.” Apró Antal, Hegedüs András és Kiss Károly egyetért a történtek ellenforradalomként való értékelésével, és a munkások és pártfunkcionáriusok felfegyverzését, ostromállapot kihirdetését, a nyomdák katonai ellenőrzését, az egyetemek bezárását javasolja. A testület vita és szavazás nélkül tudomásul veszi a szovjet csapatok segítségül hívását. A támogató felszólalások után Horváth Márton elutasítja és „katasztrófapolitikának” nevezi Gerő értékelését, és azonnali, gyökeres személyi változásokat, Gerő leváltását és Kádár János első titkárrá választását javasolja. — Noha a KV-ülés előtt az MDP PB, Hruscsov határozott kérésére, úgy foglalt állást, hogy a személyi döntésekkel megvárják a szovjet delegáció Bp-re érkezését, Horváth felszólalását követően a KV megkezdi a személyi kérdések megvitatását. Az ülésre ekkor behívják a folyosón várakozó Nagy Imrét. Vita után a személyi változások előkészítésére jelölőbizottság alakul.
1) Az ülésen az 1954-ben megválasztott KV 70 tagja és 19 póttagja közül 54-en voltak jelen. Ripp, Végnapok, 191.
14.30 után nem sokkal véget ér Nagy Imre és elvbarátai tanácskozása; Nagy búcsúzóul kijelenti: „A tüntetésnek súlyos következményei is lehetnek.”
22 óra után a tüntetők megtámadják a Szabad Nép székházát; a korábban tűzparancs kiadását szorgalmazó Révai Józsefet, aki a lap vezetésének átvételére érkezett, Gimes Miklós és Lőcsei Pál a hátsó kijáraton kimenekíti. Éjfél körül [?] az épület az ostromlók birtokába kerül.
15 órakor megkezdődik a tüntetés a Petőfi-szobornál; Sinkovits Imre elszavalja a Nemzeti dalt, egy diák felolvassa a 16 pontot. Innen a tömeg a Kossuth Lajos utca, Tanács körút, Bajcsy-Zsilinszky út, Nagykörút, Margit híd útvonalon a Bem térre vonul; a budai diákság tízezres menete is ide érkezik. Veres Péter felolvassa az írók kiáltványát, Bessenyei Ferenc elszavalja a Szózatot. Ekkor már elhangzanak a szovjet csapatok kivonását követelő jelszavak, a zászlókból kivágják a címert, néhol leverik az ötágú csillagokat. Az ekkor kb. 200 ezres tömeg a Margit hídon át az Országház elé vonul. 17 [18?] órától egyre többen követelik, hogy Nagy Imre szóljon a tömeghez. — A lakásán tartózkodó Nagy Imrét többen (Déry Tibor, Veres Péter, Aczél Tamás) személyesen kérik, menjen a Kossuth térre. Nagy ezt mindaddig elutasítja, míg 20 óra előtt Hidas István és Mekis József, mindketten a PB tagjai, miniszterelnök-helyettesek, az MDP PB nevében azt kérik: jöjjön a Parlamenthez, és mondjon beszédet.
A hadihajós dandár 110 katonáját és a szentendrei Műszaki Tiszti Iskola 160 hallgatóját a pártközpont védelmére irányítják; a BM épületének védelmét 150 szentendrei tisztiiskolás és egy határőr szakasz veszi át.
17 óra tájban a rádió épületénél is tüntetők jelennek meg, hogy beolvastassák a 16 pontot. Benke Valéria, a Magyar Rádió elnöke, aki a pártvezetés tagjaival és Nagy Imrével is többször beszél telefonon, a követelést nem teljesíti. Az elutasítás után az egyre növekvő tömeg megpróbál behatolni az épületbe, ahol ekkor már kb. 260-280 karhatalmista és egy államvédelmi alegység tartózkodik.1 (A rádió őrségének megerősítésére 15.30-kor 30 fő, 16.40-kor és 17 óra után egy-egy századnyi áv. katonát rendeltek.) 18.30 tájban az őrség őrizetbe vesz 10 tüntetőt, akiknek sikerült behatolniuk az épületbe. 19.45-kor (más forrás szerint 20.15-kor) az épületből leadják az első riasztólövéseket.
1) Horváth, Hadikrónika, 64.
23 óra körül Benjámin László, Erdei Sándor és Zelk Zoltán az Írószövetség képviseletében a Parlamentbe megy; hosszú várakoztatás után Hegedüs András miniszterelnök fogadja őket, és közli velük, ha a helyzet nem változik, a kormány szovjet csapatokat hív segítségül. — 23.30-kor az Írószövetség Titkársága határozatot hoz, amely személyi változásokat sürget, Nagy Imrének a vezetésbe való bevonását és nemzeti egységprogram kidolgozását követeli.