A műegyetemi gyűléssel párhuzamosan, a délutáni-esti órákban gyűlést tartanak Bp számos felsőoktatási intézményében, többek között az MKKE-n, az Orvostudományi Egyetemen, a Színművészeti Főiskolán, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. A hallgatók csatlakoznak műegyetemista társaikhoz, és a bölcsészkar kivételével, ahol új DISZ-vezetőséget választanak, megalakítják a MEFESZ-szervezeteket; úgy döntenek, hogy részt vesznek a lengyelországi eseményekkel kapcsolatban másnapra meghirdetett rokonszenv-tüntetésen. — Az ELTE-n a Március Tizenötödike Kör alakuló ülése a másnapi tüntetés előkészítő fórumává alakul.
1956
Az esti órákban ülést tart a Petőfi Kör vezetősége. Határozatban javasolják a KV összehívását; Nagy Imre és mások bevonását a párt vezetésébe; Rákosi Mátyás KV-ból és más funkciókból való kizárását; Farkas Mihály ügyének nyílt tárgyalását; az 1955. decemberi és a Petőfi Körre vonatkozó 1956. június 30-ai határozatok felülvizsgálatát. Vita után a másnapra tervezett tüntetésen való részvétel mellett döntenek.
A MÚOSZ újjáalakított választmánya elhatározza kongresszus összehívását; az új elnök Haraszti Sándor.
Nagy Imre késő délután-kora este [?] visszaérkezik Bp-re Badacsonyból, ahol szüreten vett részt. 21 óra körül lakásán felkeresi Mező Imre és Köböl József, az MDP KV tagjai, akik tájékoztatják a politikai helyzetről: a diákság és a munkások körében a feszültség érezhetően növekszik, a pártvezetés tehetetlen. A BME diákgyűlésén történtekről Nagy előbb telefonon értesül, majd 23.30 tájban diákküldöttség érkezik az Orsó utcába; azt kérik tőle, menjen el a gyűlésre és „nyugtassa meg” a részvevőket; Nagy Imre a kérést elutasítja.1 október 23.
1) Nagy Imre forradalom alatti tevékenységének időrendje itt és a továbbiakban elsősorban Rainer M. János életrajza alapján (Rainer, Nagy Imre, II, 237 skk.).
október 23.
20 és 21 óra között a Rádió épületének védelmére rendelik a HM Őrzászlóalj 96 katonáját és újabb 200 karhatalmistát, akiknek sikerül bejutniuk az épületbe. A 20. híradó ezred 150 katonája átmenetileg megtisztítja az épület környékét. 21 óra körül a Rádió épületéhez érkezik a Petőfi Akadémia 150 tisztje, a 20. híradó ezred újabb 100 katonája, valamint a piliscsabai ezred egy lövész- és egy harckocsizó zászlóalja. A Petőfi Akadémia tisztjei bejutnak az épületbe, miután két piliscsabai harckocsi átszakítja a kordont. 35-40 tiszt fegyvertelenül visszamegy a tömegbe agitálni, de az épületből tüzet nyitnak rájuk; egy honvédtiszt meghal, ketten megsebesülnek. A tömegben elvegyült piliscsabai katonák nagy része fegyveresen átáll a felkelőkhöz vagy átadja fegyverét. Ekkortól a tüntetők ezekkel és a külvárosi raktárakból szerzett fegyverekkel viszonozzák a védők tüzét; megkezdődik az épület hajnalig tartó ostroma.
Nem sokkal 21 óra előtt a Kossuth Lajos téren Erdei Ferenc próbál beszédet mondani, de szavait elnyomja a tömeg. 21 órakor Nagy Imre lép a Parlament erkélyére. „Elvtársak!” megszólítással kezdi rövid, csalódást keltő beszédét. Hangsúlyozza, hogy a jogos követelések meghallgatásra találnak, de minden problémát a párton belül kell megoldani. A Himnusz eléneklését követően a Kossuth tér lassan kiürül, sokan a rádióhoz mennek. — A beszédét befejező Nagy Imre még a Parlamentben értesül arról, hogy a rádió épületénél fegyveres harc kezdődött. Ezt követően Jánosi Ferenc társaságában átmegy az Akadémia utcai pártközpontba.
A reggeli órákban az MDP küldöttsége a visszaérkezik Belgrádból Bp-re. A pártközpont Akadémia utcai épületében megkezdődik az MDP PB kibővített ülése, amely a belpolitikai helyzettel és a tervezett diáktüntetéssel foglalkozik. A PB a nap folyamán folyamatosan ülésezik.
Eközben Moszkvában magyar idő szerint 21 órától ülésezik az SZKP KB Elnöksége.1 Georgij Zsukov marsall (némely részletében pontatlanul) tájékoztatja a résztvevőket a mo-i helyzetről. Nyikita Hruscsov időközben újabb jelentést kap a bp-i szovjet nagykövetségről, amely szerint a helyzet rendkívül veszélyes, és szükség van a szovjet egységek beavatkozására. Hruscsov azt javasolja az Elnökség tagjainak, hogy a szovjet csapatok vonuljanak be Bp-re; javaslatával a jelenlévők, Anasztaz Mikojan kivételével, egyetértenek. Mikojant, Mihail Szuszlovot és Ivan Szerovot, a KGB elnökét Bp-re küldik. október 24. (A Moszkvában tartózkodó és az Elnökség ülésére behívott Rákosi Mátyás szintén katonai beavatkozást javasol.) — 21 óra után Vaszilij Szokolovszkij marsall vezérkari főnök parancsot ad a kijelölt alakulatok útba indítására. 22 órakor a Különleges Hadtest 2. gépesített hadosztálya, zömmel Székesfehérvár, Sárbogárd, Cegléd, Szolnok és Kecskemét helyőrségekből, megindul a főváros felé. október 24. A hadtest 17. hadosztálya parancsot kap az osztrák–magyar határ lezárására. — Mo-ra irányítják a Kárpáti Katonai Körzet két hadosztályát, valamint a Romániában állomásozó önálló hadsereg egy gépesített hadosztályát. október 24. (Ekkor összesen öt hadosztályt mozgósítanak, kb. 32 ezer emberrel, 1130 harckocsival, 800 löveggel és aknavetővel.)
1) A szovjet vezetés álláspontjáról és intézkedéseiről itt és a továbbiakban lásd: Döntés a Kremlben.
Nagy Imre 10.30-tól Losonczy Gézánál tárgyal Haraszti Sándorral, Ujhelyi Szilárddal, Vásárhelyi Miklóssal, Jánosi Ferenccel és Gimes Miklóssal a kibontakozás lehetőségeiről és személyi feltételeiről. A résztvevők egyetértenek abban, hogy új vezetésre van szükség. Nagy Imre a tüntetés megtartása ellen foglal állást.
21.37-kor perckor a tüntetők a Dózsa György úton, több órás próbálkozás után, lángvágók és tehergépkocsik segítségével ledöntik a Sztálin-szobrot. A maradványokat a Blaha Lujza térre vonszolják, és a következő napokban darabjaira verik szét.