17 óra után Jurij Andropov bp-i szovjet nagykövet, Gerő Ernő segélykérésére hivatkozva [?], jelenti Moszkvába, hogy a mo-i helyzet egyre veszélyesebbé válik. — Andropov ugyanerről tájékoztatja Pjotr Lascsenko altábornagyot, a Különleges Hadtest parancsnokát, és kéri, csapataival vonuljon Bp-re. A hadtestparancsnok a kérést visszautasítja, arra hivatkozva, hogy ő csak Moszkvából érkező parancsra cselekedhet.1
1956
A főváros több pontján (Széna tér, Corvin köz, Baross tér) fegyveres csoportok szerveződnek; támadások érik a telefonközpontokat, a nyomdákat és a fegyvergyártással foglalkozó üzemeket; késő éjszaka a felkelők már rendőrőrsöket, félkatonai és katonai intézményeket támadnak.
17.30-kor az ELTE-n a Gólyavárban megkezdődik a Petőfi-kör orvosvitája.
A kecskeméti III. hadtest 12. kiskunfélegyházi hadosztályának 37. gépesített lövészezrede Kiskunhalasról útba indul Bp-re; az ezred parancsnoka Hodosán Imre őrnagy.
A kora esti órákban Debrecen belvárosában a megyei rendőr-főkapitányság Kossuth Lajos utcai épületénél a belső karhatalom (államvédelem) egységei Komócsin Zoltán, az MDP megyei első titkára parancsára tüzet nyitnak a délelőtt óta több [tíz?]ezresre növekedett tüntető tömegre. A sortűzben három tüntető életét veszti; ők a forradalom első halottai. Rajtuk kívül sokan megsebesülnek.
18 óra körül a Kossuth térről a tömeg kisebb csoportjai a Dózsa György úti Sztálin-szoborhoz vonulnak.
Az SzN „Új, tavaszi seregszemle” címmel közöl vezércikket, amely támogatja az ifjúság követeléseit. A lap közli az Írószövetség közleményét, amely üdvözli a lengyelországi változásokat, de nem helyesli a tüntetést. A lapban teljes terjedelmében olvasható Władysław Gomułkának a LEMP KB VIII. plénumán mondott beszéde.
18 óra után Tóth Lajos vezérőrnagy, vk. főnök riadóztatja a piliscsabai és az aszódi gépesített ezredet. október 24. — Nem sokkal később a néphadsereg és a belső karhatalom (államvédelem) egységeit az ország egész területén riadókészültségbe helyezik. A csapatoknak megtiltják a fegyverhasználatot.
Nem sokkal 20 óra előtt Gerő Ernő telefonon beszél Nyikita Hruscsovval, és lemondja másnapra tervezett moszkvai útját. — Ma sem tisztázott, intézett-e Gerő formális kérést korábban Jurij Andropov nagykövethez vagy ekkor Hruscsovhoz, hogy a szovjet csapatokat rendeljék Bp-re.1 — Gerő és Hruscsov beszélgetését követően Georgij Zsukov marsall arról tájékoztatja Hruscsovot, hogy Gerő a bp-i szovjet nagykövetség útján kérte a szovjet csapatok beavatkozását. A szovjet pártvezetés a katonai akciót, arra hivatkozva, hogy magyar részről erre nem kaptak hivatalos felkérést, ekkor nem engedélyezi.2 — 20 órakor a szovjet hadsereg vezérkara, a politikai döntést megelőzően, riadókészültségbe helyezi a Különleges Hadtest két hadosztályát.3
1) Rainer, Nagy Imre, II, 248.
2) Döntés a Kremlben, 176.
3) Horváth, Hadikrónika, 67.
20 órakor Gerő Ernő beszédet mond a rádióban; homályos megfogalmazásban sovinisztákat, antiszemitákat és reakciósokat említ, és a megmozdulást „nacionalista jellegű” tüntetésnek nevezi.
1) Kézikönyv, 77.