Felmentik tisztéből Szarka Károly washingtoni magyar követet (május 30.); az ET egyidejűleg külügyminiszter-helyettessé nevezi ki.

Befejeződik a KGST ülésszaka. — A tanácskozáson a bolgár delegáció először veti fel a Szu-val kötendő hosszú lejáratú (ekkor még csak 3 éves) kétoldalú áruszállítási egyezmények megkötésének ötletét. A szovjetek elfogadják a javaslatot, és azt a többi tagországnak is elfogadásra ajánlják.

Pekingben Lu Ting-ji, a KKP KB propagandaosztályának vezetője a tudományos és művészeti élet képviselői előtt elmondott beszédében részletesen kifejti a „Virágozzék száz virág…” jeszó tartalmát. „A politikában világosan meg kell vonnunk az ellenség és köztünk húzódó határvonalat, másrészt a népen belül feltétlen szabadságnak kell uralkodnia. [A mozgalom] a népen belüli szabadság megnyilvánulása az irodalomban, a művészetben és a tudományos munkában. …a tudományos és művészeti bírálatban és vitában senkinek sem lehet semminemű kiváltsága, meg kell engedni a megbíráltaknak, hogy ellenbírálattal éljenek, és azt nem szabad elnyomni; …meg kell engedni a kisebbségnek, amelynek különvéleménye van, hogy fenntartsa nézeteit.” 1957. február 27.

Közzéteszik a Mt határozatait az alacsonyabb keresetű dolgozók bérének emeléséről, és a munkaidő egyes kategóriákban történő csökkentéséről.

Formálisan is megalakul a Petőfi Kör vezetősége; titkár Tánczos Gábor, helyettese Hegedűs B. András, Nagy Balázs, Pécsi Kálmán; tagok: Bohó Róbert, Csatári Dániel, Fekete Ferenc, Győrffy Sándor, Kázmér Sándor, Máté György mérnök, Pataki Ferenc, Sánta Ferenc.

Aláírják a magyar–jugoszláv gazdasági és pénzügyi megállapodást, amely hét év után normalizálja a két ország kapcsolatát. Mo 85 millió dolláros kártalanításban állapodik meg Jugoszláviával; az összeg zöme az 1949-ben felfüggesztett és még fennálló jóvátétel, a maradék összeggel pedig hazánk Jugoszláviával szemben fennálló egyéb kártalanítási ügyeit is lezárja.

A Petőfi Kör vitát rendez „A marxista történelemtudomány időszerű kérdéseiről”; vitavezető Mód Aladár, Zsigmond László és Győrffy Sándor. június 9. A felszólalók élesen bírálják a dogmatikus történetírást, elsősorban a rákosista párttörténeti koncepciót, valamint az iskolai történelemoktatás szellemét. A félreállított történészek újra-megszólalását jelenti Kosáry Domokos hozzászólalása. — A vita másnap folytatódik.

Az Új Hang c. folyóirat közli Tánczos Gábor cikkét: „Gondolatok a fiatal magyar értelmiségről”.

A bp-i Operaház bemutatja Bartók Béla A csodálatos mandarin c. táncjátékát; négy év után először játszanak Bartókot Bp-en. A Mandarinnak ez a második mo-i előadása.¹