1955

1955.

április 2.

Az SzN-ben megjelenik Lukács György súlyosan elmarasztaló Madách-kritikájának második része. Az írás negatív megállapításai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Tragádia előadásainak számát jelentősen csökkentik.1

  1. 1) A januári bemutatót követően a Tragédia 33 alkalommal került színre; ezt követően legfeljebb havi három előadást engedélyeztek.

1955.

április 10.

Közzéteszik az 1955: 13. tvr.-t a műsoros előadásokról. „Hangversenyt és műsoros előadást állami szervek és vállalatok, fegyveres testületek, társadalmi szervek és szövetkezetek rendezhetnek. Magánszemély műsoros előadást nem rendezhet. Hivatásos előadóművész közreműködése nélkül, kizárólag kultúrcsoportok részvételével rendezett műsoros előadások megtartásához a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága népművelési osztályának engedélye szükséges. A műsoros előadás nélküli táncmulatság engedélyezése a községi (városi, városi kerületi) tanács VB hatáskörébe tartozik.” 1958. január 3.

    1955.

    április 14.

    Ülést tart az MDP KV. A testület határozatot hoz Nagy Imre ügyében, aki továbbra sem hajlandó önkritikát gyakorolni. A határozat szerint Nagy „antimarxista, antileninista, pártellenes nézetei összefüggő rendszert képeznek”, s megvalósításuk érdekében „pártszerűtlen, pártellenes, sőt frakciós módszerekhez folyamodott”; ezért a KV kizárja a testületből és a PB-ből, és visszahívja valamennyi funkciójából. április 18. április 29. Farkas Mihályt, aki egy ideig Nagy Imrét támogatta, szintén megfosztják funkcióitól. Kovács Istvánt és Mekis Józsefet a PB tagjává, Piros Lászlót PB-póttaggá választják. A HNF-ről szólva Rákosi Mátyás kijelenti, Nagy ezzel „pártellenes, szocializmusellenes, soviniszta, jobboldali tömegmozgalmat” akart létrehozni. — Nagy Imrét az ülésre nem hívják meg, a határozatról csak a sajtóból értesül.