PB-határozat születik a Jugoszláviával kapcsolatos új szovjet politika támogatásáról. A Tito-ellenes mo-i jugoszláv emigránsszervezetet feloszlatják, lapjukat megszüntetik; a sajtóban és a rádióban folyó jugoszlávellenes propagandát beszüntetik, a propagandakiadványokat kivonják a forgalomból. 1955. február 25.
1954. október
1954. október
október 18.
A Legfőbb Ügyészség javasolja a miniszterelnöknek, hogy az államvédelmi apparátus vezetői vizsgálják felül a BM operatív nyilvántartó rendszerét. október 19.
október 19.
Piros László belügyminiszter jelentést készít a miniszterelnök és az MDP PB számára a „külső és belső reakció tevékenységéről”. A tájékoztatás szerint a korábbi években kb. másfél millió név szerepelt az operatív nyilvántartásokban. „Országos viszonylatban jelenleg 28 folyamatban lévő ellenforradalmi szervezkedés és 87 ellenséges csoportosulás ügyében folyik államvédelmi operatív munka.” 1955. március 29.
október 20.
„A KV ülése után” címmel megjelenik Nagy Imre cikke az SzN-ben. Nagy nyíltan szól a pártvezetés megosztottságáról, és nyilvánosságra hozza, hogy a rehabilitált kommunista vezetők (köztük Kádár János) ártatlanok voltak. október 23.
Életbe lép a bonni keretszerződés, amely az NSZK-t szuverén államként ismeri el.1 A Deutschlandvertrag szabályozza a három nyugati nagyhatalom és Nyugat-Németország viszonyát: helyreállítja az NSZK keretében igazgatott Németország teljes szuverenitását, de a szövetséges csapatok számára engedélyezi, hogy az ország területén állomásozzanak. 1955. május 5.
1) Horváth Jenő időrendje.
október 21.
Párizsban kilenchatalmi szerződést írnak alá az 1948-as brüsszeli szerződés módosításáról; az NSZK és Olaszország csatlakozik a szerződéshez, amely felveszi a Nyugat-európai Unió nevet. 1955. május 7.
október 22.
Háromnapos párttaggyűlés kezdődik az SzN szerkesztőségében; Fehér Lajos, Méray Tibor szerkesztők és számos ismert munkatárs (Kende Péter, Kornai János, Kövesi Endre, Lénárt Gábor, Lőcsei Pál, Novobáczky Sándor, Szilvási Lajos, Tardos Tibor) támadást intéz a lap vezetői (Horváth Márton, Komor Imre) és a pártvezetés reformellenes erői politikája ellen. A taggyűlés sokszorosított jegyzőkönyvét eljuttatják az MDP PB tagjaihoz, a pártfőiskola, a Magyar Rádió, az MTI, a Népszava és más intézmények pártszervezeteihez.
Az IrU közli Déry Tibor Nagy Imrét üdvözlő levelét.
Megkezdődik az Atlanti Tanács kétnapos ülése. — A résztvevők aláírják az NSZK NATO-csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet. 1955. május 9. Franciaország és az NSZK megállapodik a Saar-vidék európai státusáról; a terület végleges hovatartozásáról népszavazást írnak ki. 1955. október 23.
október 23.
A bp-i Erkel Színházban megkezdődik a Hazafias Népfront kétnapos alakuló (I.) kongresszusa. október 24. Nagy Imre beszédében a nemzeti egység fontosságát hangsúlyozza; ennek ürügyén később nacionalizmussal vádolják. Nagy kijelenti: „Az MDP KV és a kormány … véget vetett a bizonytalanságnak. […] Győzött a júniusi politika és csúfos vereséget szenvedtek azok a számítások, amelyek kudarcára spekuláltak.”