A Bp-i Megyei Bíróság Mécs László premontrei szerzetest, pap-költőt 10 évi szabadságvesztésre ítéli sehol sem publikált, csak barátai között terjesztett demokrácia- és szovjetellenesnek minősített verseiért. 1956. szeptember 30.
1953
október 19.
Az 1945 óta bebörtönzött Demény Pált a Fővárosi Bíróság „szervezkedés vezetésének” bűntette miatt újabb 10 évi, Weisshaus Aladár v. kommunista vezetőt 8 évi börtönre ítéli. 1954. május 3.
október 21.
Meghal Szép Ernő író.
október 23.
Az Írószövetség vitát rendez a falujáró írók tapasztalatairól. Örkény István szenvedélyes hangú felszólalásában hitet tesz az új kormánypolitika mellett. — A kommunista írók először szembesülnek a vidék nyomorával, a diktatúra romboló hatásával. november 7.
A tiszalöki lázadás eredményeként elhagyhatja az országot 97 nyugatnémet és 46 osztrák fogoly.
október 24.
Kivégzik a bajai összeesküvési ügyben halálra ítélt Kosztolányi Józsefet.
Az IrU-ban megjelenik Kónya Lajos „Költői önvizsgálat” c. írása. november 7. Kónya ezt írja: „Hittem a pártban, tollamat ez a hit vezette. Nagyon szerettem népünket, jobb sorsáért dolgoztam. Tudtam, hogy a párt nem önmagáért van, hanem a népért, s ha a pártra hallgatok, és a pártot segítem, … akkor népemet szolgálom.”1
1) Rainer, Viták, 40.
október 27.
Nagy Imre miniszterelnök Czapik Gyula egri érsekkel, Hamvas Endre csanádi és Papp Kálmán győri püspökkel tárgyal. november 30.
október 30.
Párizsban meghal Kálmán Imre operettszerző.
október 31.
1953 júniusát követően első alkalommal ülésezik az MDP KV. A kibővített ülésen a júniusi határozatok következetes végrehajtása mellett foglalnak állást, és 1954 áprilisára összehívják a III. pártkongresszust. Rákosi Mátyás a „baloldali szektaszellem” elleni fellépést sürgeti; mint mondja, „meg kell növelni az egyéni parasztság biztonságérzetét, minden eszközzel segíteni kell termelési kedvét, minden módon a kezére kell járni, hogy megkönnyítsük neki a többtermelést”. Apró Antalt a PB tagjává választják.