A Bp-i Megyei Bíróság, első fokon, halálra ítéli Szebenyi Endrét és Villányi Andrást. május 20. Cseresnyés Sándor ítélete 6 évi börtön.

Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület kimondja feloszlását, és beolvad a MIOI-be.

A Bp-i Megyei Bíróság Olti Vilmos vezette tanácsa a Rajk-per mellékperének számító „svájci perben” első fokon halálra ítéli Vági Ferencet, a miniszterelnökségi sajtóosztály v. vezetőjét. Vádlott-társai közül Varga Endrét életfogytiglani, 14 társukat 3–15 évi fegyházbüntetésre ítélik.¹ május 20.

A csepeli Weiss Manfréd Műveket Rákosi Mátyásról nevezik el.

Az Mt 84/1950. sz. rendelete intézkedik a mo-i német nemzetiségű lakosság teljes jogegyenlőségéről. A rendelet kimondja: „Az áttelepítés hatálya alá eső mindazok a személyek, akik nem telepíttettek át, úgy szintén azok, akiknek áttelepítésére sor került ugyan, de a jelen rendelet hatálybalépésekor Magyarországon tartózkodnak…, magyar állampolgárok és a Magyar Népköztársaságnak a többiekkel minden tekintetben egyenlő jogú polgárai.”

Felavatják a Mátravidéki Erőmű első részlegét.

Letartóztatják Somogyi Imre vezérőrnagyot, a honvédség pénzügyi csoportfőnökét. május 20. augusztus 10.

Az ÁVH letartóztatja Keken András Deák téri ev. lelkészt.

Megszűnik a Népbíróságok Országos Tanácsa. A be nem fejezett ügyeket átteszik a Bp-i Büntetőtörvényszékhez, s az ítéleteket már itt hozzák. 1951. január 1. — A népbíróságok 1945. február 3-ától e napig 59 429 fő ügyét tárgyalták; 55 322 ügyet fejeztek be; a vádlottak közül 167 fő kapott életfogytiglani büntetést, 477 főt halálra ítéltek, 189-et kivégeztek.¹