Az Mt rendeletet alkot a közalkalmazottak illetményreformjáról. március 1.
1950. január
1950. január
január 28.
A Katonai Főtörvényszék másodfokon halálra ítéli Roediger-Schluga Miklóst, a Magyar–Szovjet Hajózási Rt. korábbi igazgatóját, Varga László v. MÁV-elnököt, Lux Ernő v. MÁV-igazgatót és Magasházy Ödönt, a csepeli Weiss Manfréd Művek korábbi főmérnökét; Pongrátz Jenőné ítélete életfogytiglani börtön. február 4.
A Szlovák Nemzeti Front Központi Akcióbizottságának Elnöksége határozatot hoz a Csemadok felvételéről a Nemzeti Frontba; Lőrincz Gyula elnököt kooptálják az Elnökségbe.
január 29.
A belügyminiszter rendeletben intézkedik tíz új megye megalakításáról. március 12. Az új megyék: Baranya (székhelye Pécs), Bács-Kiskun (Kecskemét), Fejér (Székesfehérvár), Heves (Eger), Nógrád (Salgótarján), Pest (Budapest), Somogy (Kaposvár), Szolnok (Szolnok), Tolna (Szekszárd), Vas (Szombathely).1
1) Bács-Kiskun megye Bács-Bodrog megye (székhelye Baja) teljes területéből és Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye részeiből alakult. A korábbi Nógrád-Hont megye székhelye Balassagyarmat volt. Az új Pest megyéhez csatolták Nógrád-Hontból a Szobi járást. Szolnok megye neve korábban Jász-Nagykun-Szolnok volt.
január 30.
A Lágymányosi Dohánygyárban bemutatják az Ötéves terv nevű cigarettát, amely csomagonként 14 fillérért kerül forgalomba.