1950–59

1958.

október 17.

A csehszlovák Nemzetgyűlés elfogadja a 72/1958. sz. törvényt, amellyel véglegesen rendezi a második világháború után csehszlovák állampolgárságuktól megfosztott magyar lakosok helyzetét. A törvény szerint „azok a magyar nemzetiségű személyek, akik a 33/1945. sz. elnöki dekrétum alapján elveszítették csehszlovák állampolgárságukat, s e törvény hatályba lépésének napján lakóhelyük a Csehszlovák Köztársaság területén van, csehszlovák állampolgárokká válnak, amennyiben azt nem szerezték meg már korábban, és más államnak nem állampolgárai.” (A törvény mintegy 20 ezer olyan magyart érint, akik 1948 óta még mindig nem kapták vissza csehszlovák állampolgárságukat.)

    1958.

    október 23.

    A Magyar Írók Szövetsége Külföldön Párizsban tartja a forradalomra emlékező közgyűlését. — Tapeswar Nath Zucsi, az Ausztriai Gandhi Társaság elnöke, a forradalom eltiprása elleni tiltakozásul, békezarándoklatot szervez Andauba, az osztrák–magyar határhoz. — A hollandiai magyar föderáció szervezésében Amszterdamban és Utrechtben emlékünnepséget rendeznek a forradalom második évfordulóján. — A magyar diákok III. világkongresszusa a vatikáni palota dísztermében emlékezik meg a forradalomról. — A nyugat-berlini diákstúdió irodalmi estet rendez. — A müncheni magyarok nagygyűlésen emlékeznek meg a forradalomról. — Oslóban a Norvég Diákszövetség, a Norvégiai Magyar Egyetemisták Szövetsége és a Norvég–Magyar Baráti Társaság szervezésében emlékeznek meg a forradalomról. — Madridban gyászmisét rendeznek, amelyet Justh István felsőőri prépost celebrál. — Párizsban, a városházán tartott ünnepségen a város főpolgármestere, Jean-Louis Vigier, magyar részről Péntek Róbert a vezérszónok. Este több ezres tömeg koszorúzza meg az ismeretlen katona sírját. — New Yorkban a Leigázott Európai Népek Szövetsége rendkívüli ülésén felhívással fordul a világ szabad nemzeteihez a magyar ügy napirenden tartásáért.