Megkezdi tanácskozását az MSZMP országos értekezlete. június 29. Jelen van 348 küldött és 211 meghívott.
1950–59
Bp-en kivégzik Tóth Ilonát.1 — Pécsett kivégzik a szervezkedésben való részvétel és gyilkosság vádjával halálra ítélt Szabó Istvánt.
június 29.
Moszkvában befejeződik az SZKP KB egy héten keresztül tartó ülése. Nyikita Hruscsov első titkár a központi pártapparátus, a hadsereg és a KGB támogatásával megerősíti pozícióját. Lazar Kaganovicsot, Georgij Malenkovot (1988. január 14.), Vjacseszlav Molotovot (1984. április 30.) és Dmitrij Sepilovot felmentik párt- és állami megbízatásaik alól. A KB 15 tagúra bővített Elnökségének tagjává választják, mások mellett, Leonyid Brezsnyevet (1960. május 7.).
Befejeződik az MSZMP országos értekezlete. 1959. november 30. Jóváhagyják a párt ideiglenes vezető testületeinek addig folytatott politikáját, az új szervezeti szabályzatot, és megvitatják az „ellenforradalmi felkelés” előzményeiről és okairól szóló előterjesztést. Folytatódik a restaurációs irányvonal, a visszatérés az 1951. júniusi politikához, viszont Révai és követői vereséget szenvednek. — Megválasztják az MSZMP 53 tagú Központi Bizottságát. A KB megválasztja a 11 tagú Politikai Bizottságot. július 2. A PB tagjai: Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós; póttagok: Komócsin Zoltán és Nemes Dezső. A KB Titkársága: Fock Jenő, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György. A KB első titkára Kádár János.
június 30.
Ülést tart a MIOK. Kinyilvánítják, hogy a szervezet „a magyar hazafias alapon álló zsidók felekezeti közössége”. A testület támogatásáról biztosítja az MFMPK-t, a nemzetközi és a hazai békemozgalmat. A MIOK elnökévé, a lemondott Heves Lajos1 helyett, Sós Endre írót választják.
1) Hevesnek, újraválasztása feltételeként, az ÁEH felajánlotta, hogy működjön együtt az állambiztonsági szervekkel. Heves ezt elutasította, és leköszönt posztjáról.
július 2.
„Képes Krónika” címmel képernyőre kerül az első magyar tévéhíradó.
Izgatásért 3 és fél évi börtönre ítélik az 1950-ben életfogytiglant kapott Virág Sándor v. szociáldemokrata funkcionáriust.
Ülést tart az MSZMP KB Politikai Bizottsága. július 3.
július 3.
Rendkívüli ülést tart az MSZMP KB. Kádár János beszámol a szovjet vezetésen belüli harcokról, és kijelenti, hogy a „magyar pártban is vannak dogmatikus, szektás elhajlók”.
július 4.
A másodfokon halálra ítélt Gáli József és Obersovszky Gyula büntetését, az Írószövetség kezdeményezése nyomán kibontakozott világméretű tiltakozás eredményeként, az ET kegyelemből 15 évi, illetőleg életfogytiglani börtönre változtatja. Gáli később egyéni kegyelemmel (1961. április 4.), Obersovszky az 1963-as amnesztia idején szabadul a börtönből.