A kormány határozatában megállapítja, hogy a szovjet csapatoknak az ország területén való állomásoztatására „a szocialista országok biztonságának nyugati veszélyeztetése” miatt van szükség, s ennek megfelelően a szovjet csapatok „ideiglenesen tartózkodnak Magyarországon”.

A BM szervezetén belül létrehozzák az ORFK Karhatalmi Parancsnokságot, amely központi irányítás alá vonja a rendőri karhatalmi egységeket.

Kállai Gyula az MSZMP KB ülésén ismerteti a Romániából hazatért Lukács György nyilatkozatát, amelyben a filozófus a kért önkritikát visszautasítja.

Magyar–csehszlovák gazdasági tárgyalások kezdődnek Bp-en. július 19.

Megkezdi működését az LB Népbírósági Tanácsa. 1961. április 16.

A KKP központi lapja, a Zsenmin Zsipao vezércikkben elemzi a „virágozzék száz virág…”-mozgalom tanulságait. A cikk kimondja, hogy az ellenzék számára állított kelepcéről volt szó, a párt szándékosan hagyta, hogy előbújjanak a „szarvas ördögök és kígyóistenek” s hogy buján fejlődjenek „a mérgező gyomok”. A cél az volt, hogy „a népet cselekvésre ösztönözze ellenük”, ám a mozgalom kibontakozása bizonyítékul szolgált arra, hogy a pártvezetés ellen „súlyos jobboldali támadás” bontakozott ki. Az országban megkezdődik a „jobboldaliak elleni kampány”.¹

Kihirdetik az 1956: 31. tvr. módosításáról szóló 1957: 41. tvr.-t; a közbiztonsági őrizet tartama 6 hónap, amit a BM a legfőbb ügyész jóváhagyásával meghosszabbíthat.

Kihirdetik az 1957: 43. tvr.-t „a népbírósági tanácsokról és a bírósági szervezet, valamint a büntető eljárás egyes kérdéseinek szabályozásáról”. A tvr. szerint a Bp-i Fővárosi Bíróságon és a megyei bíróságokon népbírósági tanácsot kell felállítani, amely tanácsvezetőből és két népbíróból áll. A tanács vezetőjét a fővárosi, illetőleg a megyei bíróság elnöke a szakképzett bírák közül jelöli ki. Az LB Népbírósági Tanácsa tanácsvezetőből és négy népbíróból áll. A népbírákat az ET határozatlan időre választja. Népbíróvá választható minden olyan büntetlen előéletű magyar állampolgár, akinek választójoga van és 30. évét betöltötte. A népbírák jogállása a fővárosi, megyei bíróság, illetőleg az LB bíráinak jogállásával azonos.