Nagy Imre utasítására rehabilitálják Király Bélát, aki visszakapja vezérőrnagyi rendfokozatát; a miniszterelnök Királyt a Nemzetőrség főparancsnokává, egyidejűleg a főváros katonai parancsnokává nevezi ki. — Maléter Pál ezredest a honvédelmi miniszter első helyettesévé, Kovács István vezérőrnagyot a vezérkar főnökévé nevezik ki.
1950–59
Éjszaka a szovjet–magyar határon újabb szovjet csapatok vonulnak be Mo-ra.
A Budapesti Karhatalmi Parancsnokság a fővárost három körzetre osztja, amelyek élére Bakonyi József alezredest, Csémi Károly alezredest és Mecséri János ezredest nevezik ki.
A román kormány visszaállítja az augusztus hónapban eltörölt vízumkényszert. 1960. március 20.
Délelőtt a Kilián laktanyában katonák, rendőrök, az egyetemi nemzetőrségek és számos felkelőcsoport küldötteinek részvételével megtartott értekezleten megalakítják a Forradalmi Karhatalmi Bizottságot. A gyűlésen részt vesz a Corvin közből Iván Kovács László, Antalóczi Sándor, Bornemissza Tibor, Pongrátz Gergely és Ödön, Szabó László, Kopácsi Sándor r. ezredes, a honvédség részéről Kovács István, Váradi Gyula, Horváth Mihály vezérőrnagyok, Maléter Pál és Márton András ezredesek, Solymosi János alezredes, továbbá Király Béla vezérőrnagy, a Nemzetőrség főparancsnoka. Az értekezletet Maléter Pál nyitja meg, majd Király Béla beszédében a forradalom vívmányainak megőrzésére, megvédésére szólít fel. A gyűlés határozata szerint egységes parancsnokság alá vonják a honvédség, a rendőrség, a határőrség és a felkelők alakulataiból megalakult nemzetőrséget. Dudás József, akit az ülésen Zimányi Tibor képvisel, nem hajlandó fegyvereseit az egységes nemzetőrség-parancsnokságnak alárendelni.
Dwight Eisenhower amerikai elnök televíziós beszédében kijelenti: „Ha a Szovjetunió valóban bejelentett szándéka szerint cselekszik, a világ a nemzetek közötti megértés, az igazság és a bizalom felé tett legnagyobb lépésnek lesz tanúja.” — A Nemzetbiztonsági Tanács Tervező Bizottságának a kelet-európai eseményeket elemző jelentése megállapítja, hogy a lengyelországi fejlemények teljes mértékben megfelelnek annak az amerikai politikai célkitűzésnek, amely a csatlós államokban nemzeti kommunista kormányok hatalomra jutását jelölte meg első lépésként a teljes szabadság eléréséhez vezető úton. Mo-gal kapcsolatban a dokumentum megállapítja, hogy a helyzet ott még rendkívül képlékeny, így az amerikai politika legfontosabb célkitűzése a további szovjet fegyveres beavatkozás megakadályozása. Ezt mindenekelőtt az ENSZ fórumán történő nyomásgyakorlással kell elérni. Az előterjesztés felveti, megfontolandó, vajon tanácsos-e javasolni Mo osztrák típusú semlegességét.
Délelőtt a Parlamentben a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány küldöttsége Losonczy Gézával és a kormány több tagjával tárgyal.
Angol–francia légitámadások kezdődnek Egyiptom ellen. — Az ENSZ BT ülésén jugoszláv javaslatra az „egyesült erővel a békéért” eljárás keretében a közel-keleti kérdést az ENSZ Közgyűlés első rendkívüli sürgősségi ülésszaka elé utalják. november 1.
Dél körül az utolsó szovjet páncélosok is elhagyják a belvárost. Ezzel befejeződik a szovjet csapatok Bp-ről való kivonulása. — Ugyanakkor a kormány hajnal óta immár ellenőrzött jelentéseket kap újabb szovjet alakulatok Mo-ra érkezéséről. A miskolci rádió először 13.15-kor ad hírt arról, hogy a kivonuló szovjet csapatok visszafordulnak és az ország központi része felé indulnak.
Mindszenty József bíboros, prímás, esztergomi érsek katonai kísérettel, amelynek parancsnoka Pálinkás (Pallavicini) Antal őrnagy (1957. szeptember 16.), a rétsági harckocsizó ezred Forradalmi Katonai Tanácsának elnöke, Bp-re érkezik, s bejelenti, hogy átveszi funkcióit. november 1. — Elfoglalja hivatalát Ordass Lajos ev. püspök. — Lemond Péter János tiszántúli ref. püspök. november 19.