Nagy Imre kora délután beszédet mond a Kossuth Lajos téren. „Az a forradalmi harc, amelynek ti voltatok a hősei, diadalt aratott. …nemzeti kormányunk … hazánk függetlenségének és szabadságának szilárd talaján áll. Mi a magyar belügyekbe nem tűrünk semmiféle beavatkozást. Mi az egyenjogúság, a szuverenitás, a nemzeti függetlenség, a belügyekbe való be nem avatkozás és az egyenjogúság alapján állunk.” Nagy visszautasítja „a hazugságot”, hogy a szovjet csapatok segítségét ő kérte volna. A Kormánykabinet aznapi döntése alapján bejelenti: „A mai napon megkezdtük a tárgyalásokat a szovjet csapatok kivonásáról az országból, és a Varsói Szerződésből reánk háramló kötelezettségeink felmondásáról.” november 1. A miniszterelnök október 23-át nemzeti ünneppé nyilvánítja.
1950–59
Délután a BME-n tartott gyűlésen a nemzetőrség részeként egyetemi zászlóaljat alakítanak.
Kéthly Anna és Révész András az SZDP képviseletében Bécsbe indul a Szocialista Internacionálé ülésére. — Az újjáalakult Nemzeti Parasztpárt Petőfi Párt néven kezdi meg működését. A Vajdahunyad várban tartott nagygyűlésen irányító testületet választanak; tagjai: Féja Géza, Illyés Gyula, Keresztury Dezső, Kodolányi János, Németh László, Remenyik Zsigmond, Sinka István, Szabó Lőrinc, Tamási Áron. Az irányító testület titkára Püski Sándor, a párt főtitkára Farkas Ferenc, az ideiglenes vezetőség tagja Bibó István, Jócsik Lajos, S. Szabó Ferenc, Szigethy Attila és Zsigmond Gyula. — Újjáalakul a Keresztény Demokrata Néppárt és a Magyar Paraszt-szövetség; az utóbbi ideiglenes vezetője Kiss Sándor.
A SZOT vezetői felkérik az SZDP-t a szakszervezetek megmentésére. A szociáldemokraták hajlandók a SZOT helyébe lépő Magyar Szabad Szakszervezetek Szövetségébe öt főt delegálni, amennyiben kilépnek a kommunista irányítású Szakszervezeti Világszövetségből, és megszüntetik a kommunisták túlsúlyát a szakszervezetekben.
A Magyar Függetlenség c. lapban megjelenik Dudás József vezércikke „A forradalmi harc fegyveres szakasza győzelemmel fejeződött be” címmel. Dudás új ideiglenes kormány megalakítását követeli Nagy Imre, Kovács Béla, Kádár János, Kéthly Anna, Kiss Sándor bevonásával, de a kommunista társutasok (Erdei Ferenc, Bognár József) nélkül.
Butkovszky Emánuel a Fő utcai Katonai Börtönben eligazítást tart a budai felkelőcsoportok vezetőinek. — A Rusznyák László vezette bányászbrigád (100-120 fő) reggel visszatér a Széna térre. Marosán Györgyöt és Nagy Dániel képviselőt őrizetbe veszik, kihallgatják, majd hazaengedik őket. A Maros utcai laktanyában a felkelők 35-40 foglyot őriznek. — A Széna téri felkelők egy csoportja elfoglalja a II. kerületi pártházat. — A Berzenczey utcai „Göndör”-csoport átteszi központját a Ferenc térre, ahol nagy létszámú nemzetőr-alakulat szerveződik. — A XVIII. kerületi Bors utcában létrejött 35-40 fős nemzetőr-alakulat parancsnokává Garai János építésvezetőt választják. — A Kispesti Nemzeti Bizottság elnöke Koroly T. György hadnagyot, a Kispesti Forradalmi Ifjúság Ideiglenes Bizottsága fegyveres csoportjának vezetőjét Kispest katonai parancsnokává nevezi ki.
Hajnalban a HM-ben a katonatanácsok küldötteiből és a felkelőcsoportok képviselőiből megalakul a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány. A bizottmány a Magyar Honvéd reggeli számában ismerteti követeléseit: a szovjet csapatok az egész ország területét hagyják el, a kormány mondja fel a Varsói Szerződést.
A Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán több száz hallgató részvételével nagygyűlést tartanak, melyen Okályi Iván elnökletével megválasztják az intézmény ideiglenes forradalmi bizottságát. A testület legfőbb feladatának az intézmény hallgatóságának és anyagi javainak megóvását tekinti. — A budai üzemek munkástanácsai ülést tartanak a BHG-ban, majd a Ganz Villamossági Gyárban.
A Lenin körút és az Aradi utca sarkán meglincselik Tóth Ferenc áv. századost. — A IX. kerületi tanácsházán fegyveresek lefogják és ki akarják végezni Bojtor György tanácselnököt. A gyilkosságot Bárány János felkelőparancsnok akadályozza meg.
november 1.
A Népszava ismét az SZDP központi lapjaként jelenik meg; felelős szerkesztő Révész Mihály. — Újraindul a Kis Újság, az FKgP lapja; felelős szerkesztő Futó Dezső. — Szabad Ifjúság helyett Magyar Ifjúság néven jelenik meg az ifjúmunkások forradalmi bizottságának lapja.