1950–59

1956.

október 30.

9.30-tól Nagy Imre Kádár Jánossal, Tildy Zoltánnal és Erdei Ferenccel tárgyal a kormány koalíciós alapon történő átszervezéséről, amelyet Tildy javasol. Kádár azt kéri, hogy a felvetést vitassák meg az MDP Elnökségével. — A Minisztertanácson belül szűkebb testületet állítanak fel; a Kormánykabinet tagja Nagy Imre, Tildy Zoltán, Kovács Béla, Erdei Ferenc, Kádár János, Losonczy Géza, valamint a szociáldemokraták által kijelölendő személy. — A kormány elismeri a forradalom idején létrejött helyi önkormányzati szerveket.

    Az ENSZ BT az Izrael Egyiptom elleni támadása után kibontakozott közel-keleti válságról tárgyal. Az USA határozati javaslata azonnali tűzszünetet sürget, és követeli az izraeli csapatok visszavonását; a Szu hasonló javaslatot terjeszt elő, de Nagy-Britannia és Franciaország megvétózza mindkét indítványt. — A sèvres-i brit–francia–izraeli titkos tárgyalásokon kidolgozott forgatókönyv szerint Nagy-Britannia és Franciaország ultimátumban követeli a „hadviselő felektől” az ellenségeskedések beszüntetését és az egyiptomi területen fekvő Szuezi-csatorna két partjának kiürítését. Az ultimátumot Egyiptom elutasítja. Izrael elfoglalja a Sínai-félszigetet és a Gázai-övezetet. október 31.

      A felkelők, a honvédség, a rendőrség, a munkásokból és diákokból álló fegyveres egységek képviselőiből Király Béla vezetésével megalakul a Forradalmi Karhatalmi Bizottság előkészítő bizottsága. Terveik szerint a felállítandó szervezet megszervezi a nemzetőrséget, és az új kormány megalakulásáig folytatja működését.

        A reggeli órákban összeül az MDP Elnöksége. A Elnökség elfogadja Szántó Zoltán előző napon tett javaslatát: kimondja a párt feloszlatását, és Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven új pártot hoz létre. november 1. Az alapító kongresszus előkészítésére Donáth Ferenc, Kádár János, Kopácsi Sándor, Losonczy Géza, Lukács György, Nagy Imre, Szántó Zoltán részvételével Ideiglenes Intéző Bizottság alakul. november 7. Az új párt lapja a Népszabadság; főszerkesztő Haraszti Sándor. — Délután a pártközpont Nádor utca 28. sz. alatti épületében Kádár János elnökletével megtartják a párt első gyűlését. A tanácskozáson kb. százan vesznek részt, köztük a Tűzoltó utcai fegyveres csoport képviselői is.

          20 órakor a rádió közli, Nagy Imre a szovjet kormányhoz fordult, azzal a kéréssel, hogy a magyar kormány haladéktalanul tárgyalásokat kíván kezdeni a szovjet alakulatok teljes kivonásáról, és felkéri a szovjet felet, tegyen javaslatot a tárgyalások helyére és idejére.

            Az SZKP KB Elnöksége ülésén Nyikita Hruscsov beszámol a lengyel és a magyar helyzetről. A birodalom megőrzésének érdekében most azt javasolja, hogy a testület vizsgálja felül a mo-i események addigi értékelését. „A csapatokat ne vonjuk ki Magyarországról és Budapestről, kezdeményezően lépjünk fel a rend helyreállítása érdekében Magyarországon.” Hruscsov érvelése szerint a Mo-ról való katonai kivonulás a Szu gyengeségét tanúsítaná, és ezt a helyzetet „az amerikai, angol, francia imperialisták” kihasználnák, „támadásba lendülnének … és Egyiptomon felül odaadnánk nekik Magyarországot is”. Érvei hatására az Elnökség megszavazza a katonai beavatkozást, határoznak a szövetségesek tájékoztatásáról, egy Titóval tartandó megbeszélésről, és a döntés végrehajtásához szükséges magyar ellenkormány, az „ideiglenes forradalmi kormány személyi állományának” kiválasztásáról. A Mo elleni katonai akció, a „Forgószél”-hadművelet tervének elkészítésével Georgij Zsukov marsall honvédelmi minisztert, előkészítésével Ivan Konyev marsallt, a VSZ egyesített fegyveres erői főparancsnokát bízzák meg. — Hruscsov táviratban kéri Josip Broz Titót, hogy a Mo-on kialakult helyzet miatt inkognitóban találkozzanak november 1-jén este, vagy 2-án reggel Belgrádban, vagy bármely más, jugoszláv vagy szovjet helységben.