Dél körül fegyveres felkelők támadják a XX. kerületi pártbizottságot. — Csepeli fegyveresek egy csoportja behatol a Vasmű területére; a HM által kiküldött Kupper Béla honvéd őrnagyot agyonlövik. Délután harckocsik, egy lövészzászlóalj és a hozzájuk csatlakozó 40 ÁVH-s Csepelen elfoglalja a Vasmű területét és környékét; az éjszaka folyamán visszafoglalják a rendőrség épületét. — 17 óra tájban rövid tűzharc zajlik a Váci úton, a Gheorghiu-Dej Hajógyár környékén. — Angyal István csatlakozik a Tűzoltó utcai felkelőcsoporthoz. — A híradó ezred egyik egysége elfoglalja a Szabadság hidat, majd este ellenőrzése alá vonja a Móricz Zsigmond körtér környékét. — A Zrínyi Akadémia 50 hallgatója visszafoglalja a XVII. kerületi rendőrkapitányság épületét. — A Petőfi Akadémiánál az ellenőrzőpont őrsége és a Széna téri fegyveresek szovjetektől zsákmányolt páncélautója között tűzharc alakul ki; öten meghalnak, négyen megsebesülnek. — Az Üllői úti Tátra mozinál a felkelők megtámadnak egy szovjet egységet; a tűzharcban kb. 10 szovjet katona elesik. — A Kilián laktanyában elszigetelt Maléter Pál ezredes megsegítésére a Kossuth Tüzértiszti Iskolából egy századot küldenek, de a növendékek megtagadják a parancs végrehajtását. — A corvinista Lehoczky Antal és Fedor József orvostanhallgató, Pongrátz Gergely beleegyezésével, felveszi a kapcsolatot a szovjet parancsnoksággal a tűzszünet megkötése érdekében. A Corvin köziek kilenc pontban foglalják össze a fegyverletétel feltételeit. október 28.
1950–59
Délután Nagy Imre fogadja az ún. „angyalföldi küldöttséget”. Valójában régi híveinek egy csoportja (Gimes Miklós, Szilágyi József, Aczél Tamás, Józsa Péter, Oszkó Gyula r. ezredes) keresi fel, akik addig Kopácsi Sándor bp-i rendőrfőkapitány (a BM Bp-i Főosztályának vezetője) mellett, a kapitányság Deák téri épületében tanácsadóként tevékenykedtek. Velük tart két fiatal munkás, Schlaghammer György és Rubió István. A küldettek arra kérik a miniszterelnököt, nemzeti demokratikus forradalomként ismerje el a népmozgalmat, határolódjon el a tömegek előtt végképp hitelét vesztett régi pártvezetéstől, székhelyét pedig a pártközpontból tegye át az Országházba. — Ugyancsak a délután folyamán jut el Nagy Imréhez neves írók, művészek és közéleti személyiségek „Előterjesztése”, amelynek elsősorban az aláírók személye ad nyomatékot.1 — Az események hatására Nagy Imre arra a következtetésre jut, hogy az október 23-a óta történtek politikai minősítését meg kell változtatni, az addig folytatott politika tarthatatlan.2
1) Az aláírók között volt Benjámin László, Bernáth Aurél, Csók István, Déry Tibor, Ferencsik János, Fischer Annie, Gombás Pál, Háy Gyula, Illyés Gyula, Jánossy Lajos, Kodály Zoltán, Ordass Lajos, Szabolcsi Bence, Tamási Áron, Tóth Aladár, Veres Péter, Zathureczky Ede, Zelk Zoltán. Standeisky, Az írók, 47.
2) „Úgy tűnik, az őt [Nagy Imrét] ért hatások ekkor érték el azt a kritikus szintet, amely átlendítette a holtponton.” Ripp, Végnapok, 268. Nagy Imre „félfordulatát” Rainer M. János hasonlóan ábrázolja, „találónak” nevezve Ripp Zoltán mondatát. Rainer, Nagy Imre, II, 273.
Este ülést tart a Direktórium. Czinege Lajos beszámol a mozgósítási stáb tevékenységéről. Ezt követően Nagy Imre előterjesztésében megkezdődik az „eszmecsere a fő kérdésekről”.1 A testület dönt az átfogó katonai akció elhalasztásáról, és Nagy Imrét megbízza egy új politikai platform kidolgozásával. október 28.
1) Ripp, Végnapok, 270.; Rainer, Nagy Imre, II, 273.
október 28.
17.25-kor Nagy Imre a rádióban felolvassa a kormány nyilatkozatát. Az előző napok megmozdulásait „az elmúlt évtized szörnyű hibáinak és bűneinek végzetes következményei” miatt kibontakozott „nemzeti demokratikus mozgalomnak” nevezi. A „demokratikus nemzeti egység, függetlenség és szocializmus” kormánya nevében bejelenti a szovjet csapatok azonnali kivonását Bp-ről, a szovjet haderő teljes kivonásáról szóló tárgyalások megkezdését és az ÁVH megszüntetését. Általános amnesztiát, a Kossuth-címer bevezetését, március 15-e nemzeti ünneppé nyilvánítását, bér- és normarendezést, az erőszakos téeszesítés megszüntetését, a családi pótlék és a nyugdíjak emelését ígéri. — Ezt követően elhangzik az MDP KV nyilatkozata, amely a párt tagjait és szervezeteit felhívja a kormányprogram támogatására.
Az ELTE központi épületében az egykori pártellenzéki értelmiségiek befolyása alatt álló szervezetek összefogására megalakul a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága (MÉFB); vezetői Ádám György és Markos György. — A BM Bp-i Főosztálya Deák téri épületében megalakul az ELTE BTK nemzetőrsége; 200-250 bölcsészhallgatót felfegyvereznek; parancsnokuk Görgényi Dániel vezérőrnagy.
A kiskunhalasi lövészezred két zászlóalja Csepelen megszállja a Kvassay-zsilip és a Gubacsi híd környékét, a Szabadkikötőt, a rendőrkapitányság, a tanács és a pártbizottság épületét. Megkezdik a Királyerdő átfésülését; két elfogott felkelőt a helyszínen agyonlőnek. — Az ezred katonái a IX. kerületi Tűzoltó–Bokréta–Liliom utca térségében támadást indítanak a felkelőcsoportok felszámolására. — Pesthidegkúton felkelőcsoport alakul. — A VII. kerületi tanács épületében Steiner Lajos és Gyulai Lajos, a Kisfaludy utcában Fáncsik György vezetésével fegyveres csoport alakul. — A budai felsőoktatási intézmények képviselői Marián István vezetésével létrehozzák a Budai Egyetemi Forradalmi Bizottságot. — Zuglóban az Amerikai úti csoport vezetését Klauber István veszi át. Toller Károly korábbi parancsnok a zuglói fegyveres csoportok vezetője lesz. — Megalakul a XII. kerületi nemzeti bizottság. — A XX. kerületi pártbizottság épületében felállítják a Róka rádiót.
Este a BM-ben tartott állománygyűlésen Münnich Ferenc miniszter a megmozdulásokat a dolgozók mozgalmának nevezi. — A honvédelmi és a belügyminiszter közös parancsot ad ki a Rákosi-címer eltávolítására, és az új sapkarózsa bevezetéséig nemzeti színű szalag kitűzésére. A fegyveres erőknél újra bevezetik a „bajtárs” megszólítást.
Felfüggesztik a kijárási tilalmat, de a gyülekezés továbbra is tilos.1
1) Kézikönyv, 129.
22 órakor közleményben szólítják fel a fiatalokat, hogy csatlakozzanak a szerveződő Nemzetőrséghez. — 22.30-kor a rádió közli, hogy a bp-i rendőrség megkezdte a Nemzetőrség szervezését.
A BM adatai szerint e napig összesen 3534 elítélt szabadul ki a börtönökből.