Csehszlovákiában államosítják az ország valamennyi oktatási intézményét. A törvény, amely szerint az iskolák küldetése, hogy a nevelés „család-, nemzet-, szlávság- és emberiség-központú” legyen, az oktatás nyelveként a cseh országrészekben a cseh, Szlovákiában a szlovák nyelvet jelöli meg, ami alól csupán a kormány adhat kivételt.
1948
április 22.
Az MKP PB jóváhagyja „A Magyar Kommunista Párt szövetkezeti irányelvei” c. dokumentumot.
A belügyminiszter betiltja az 1945 tavaszán szovjet katonák által meggyilkolt Apor Vilmos győri püspök másnapra tervezett ünnepélyes újratemetését. 1986. május 23.
április 27.
Kivégzik Murger János bp-i cipészt, aki nyilas pártszolgálatosként kegyetlenkedett.
április 28.
Megkezdődik az FKgP Országos Nagyválasztmányának kétnapos ülése. — Ortutay Gyula kultuszminiszter bejelenti, hogy a kormány az egyházi iskolák államosítására készül.
Csehszlovákiában államosítják a nagy- és külkereskedelmet.
A Mo-i Ref. Egyház Egyetemes Konventje e napon kezdődő tanácskozásán állást foglal számos tanügyi kérdésben. — Az ülés első napján Ravasz László dunamelléki püspök lemond a testület elnöki tisztéről. április 30.
Kivégzik Galambos János zalagalsai cipészt, aki 1944 őszén a fővárosban nyilas pártszolgála-tosként részt vett zsidók összegyűjtésében és kifosztásában.
április 29.
Az 1948: XXV. tc. államosítja a 100-nál több munkást foglalkoztató, hazai tulajdonú üzemeket.
április 30.
Ülést tart a Mo-i Ref. Egyház Zsinati Tanácsa; deklarációt fogadnak el a magyar államhoz való viszonyról, s hangsúlyozzák, hogy az egyház kész a tárgyalásokra; ez a deklaráció lett az állammal kötött megállapodás elvi-teológiai alapja. október 7. Ravasz László dunamelléki püspök lemond a Zsinat lelkészi elnöki tisztéről. A püspök levelet ír Bereczky Albertnek, tudatja vele lemondási szándékát, s kijelenti, hogy méltó utódának a címzettet tartaná. május 11.