Kivégzik Dési Dregán Miklós cipészt, Gál György cipészt, Gáncsos Zoltán műszerészt, Hajgató Lajos alkalmi munkást és Tuboly Miklós BSZKRT-kocsivezetőt, v. nyilas pártszolgálatosokat.

Gyakorlatilag véget ér a magyar–szlovák lakosságcsere végrehajtása, noha néhány áttelepülő még 1949 tavaszán is érkezik Csehszlovákiából Mo-ra. 1949. június 21. — A Csehszlovák Áttelepítési Bizottság adatai szerint a lakosságcsere keretén belül és azzal párhuzamosan összesen 89 660 magyar települt át; Mo-ról ezzel szemben 71 787 szlovák települt át Csehszlovákiába. A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság adatai szerint a Csehszlovákiából kitelepített magyarok száma 87 839, a Mo-ról Csehszlovákiába áttelepült szlovákoké pedig 71 215. — A szlovákiai magyar nyelvterület népcsere által leginkább sújtott régiója a Felső-Csallóköz, Mátyusföld, a Garam mente és Gömör egyes települései.¹

Az ÁVH házkutatást tart az esztergomi prímási palotában; a pincében elásva és fémtokba rejtve „megtalálják” a bíboros több száz iratot tartalmazó „titkos irattárát”.

Kivégzik Réti János ápolót és Sebesta István v. őrmestert, a nyilas párt egykori tagjait.

Karácsony másodnapján az ÁVH hűtlenség, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény, kémkedés és valutaüzérkedés vádjával letartóztatja Mindszenty József bíboros, prímás, esztergomi érseket, és Bp-re, az Andrássy út 60. sz. alatti államvédelmi központba hurcolja őt. december 29. — A bíboros érsek ezt megelőzően világszerte híressé vált levelet ír, amelyet letartóztatása esetére előre megfogalmazott: „Nem vettem részt semmiféle összeesküvésben. Nem mondok le érseki tisztemről. Nincs vallanivalóm és semmit sem írok alá. Ha mégis megtenném, az csak az emberi test gyengeségének következménye s azt eleve semmisnek nyilvánítom.”