Az Ngy elfogadja az 1946: XXV. tc.-et a magyar zsidóságot ért üldözés megbélyegzéséről és következményeinek enyhítéséről.
1946
október 5.
Egy moszkvai börtönkórházban meghal Bethlen István gr., jogász, mezőgazdász, politikus, 1921 és 1931 között Mo miniszterelnöke. 1994. június 17.
október 6.
Az MKP kezdeményezésére Rajk László belügyminiszter által kiadott és e napon kihirdetett rendelet a Magyar Államrendőrség bp-i és a vidéki politikai rendészeti osztályait kiemeli a rendőrség szervezeti hierarchiájából. Az egész ország területére kiterjedő működési körrel létrejön a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya (ÁVO). Az osztály közvetlen felügyeletét a belügyminiszter látja el, vezetője Péter Gábor, székhelye továbbra is az Andrássy út 60. december 10.
Nagy Ferenc beszédében visszautasítja az MKP követelését, hogy újabb képviselőket zárjanak ki az FKgP-ből; követeli, hogy a pártközi együttműködésben pártjának minden tagja részt vehessen.
Jan Masaryk csehszlovák külügyminiszter nyilatkozatában sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nagyhatalmak nem egyeztek bele 200 000 szlovákiai magyar egyoldalú kitelepítésébe; hang-súlyozza, hogy Csehszlovákia „nem fogad el semmiféle kisebbségi statútumot”, az országban maradó magyarok gyermekei pedig szlovák iskolákat lesznek kötelesek látogatni. október 12.
október 7.
Önként visszatér Mo-ra Jány Gusztáv, rendfokozatától 1945 nyarán megfosztott vezérezredes, 1942–43-ban a Donnál harcolt 2. magyar hadsereg parancsnoka. A katonai elhárítás nyomban őrizetbe veszi. 1947. szeptember 25.
október 9.
Bp-en összeül a MADISZ II. kongresszusa. október 12.
október 10.
Vjacseszlav Molotov szovjet külügyminiszter a békekonferencia plenáris ülésén kijelenti: „A békeszerződés megkötése Romániával nagyjelentőségű esemény Európa békéje szempontjából. Románia most demokratikus állam, és lényeges, hogy Erdély kérdése a román nép meg-elégedésére oldódott meg.”
Szávai Nándor bp-i tankerületi főigazgató az irányítása alatt álló iskolákban engedélyezi az úttörőmozgalom szervezését és működését.
október 11.
Jugoszláviában az usztasákkal való együttműködés és háborús bűnök vádjával 16 évi fegy-házbüntetésre ítélik Alojzije Stepinacot, Zágráb érsekét. 1953. január 12.