Székelyudvarhelyen megkezdődik az MNSZ második kongresszusa. — A háromnapos kongresszuson elfogadják az MNSZ nemzetiségi statútumát. Mikó Gábor kolozsvári piarista tanár felveti a székelyföldi autonómia tervét, és bírálja a vezetőséget, amiért az nem képviseli a tömbmagyarság (Székelyföld) érdekeit. Nagy Géza élesen tiltakozik a székely autonómia terve ellene, mert szerinte az „magyar gettó” lenne. — A zárónapon a Szövetség kommunista vezetőségének munkáját és addigi politikáját ellenző helybeli polgárok, kisiparosok és a városkörnyéki földművesek tüntetésükkel megzavarják a sporttelepen tartott nagygyűlést. A gyűlés résztvevőinek többsége szintén csatlakozik a tiltakozókhoz, és Erdély önállóságát követeli. — A kongresszusra készült jelentés szerint a szövetség taglétszáma ekkor 449 ezer fő. Erdély területén ez időben 1680 alsó fokú és 127 középfokú magyar iskola működik.
1946
június 29.
Az SzN e napi vezércikkében Révai József megismétli a Baloldali Blokk levelében foglalt követeléseket: a reakciósnak mondott kisgazda főispánok és Pfeiffer Zoltán államtitkár leváltását, a párt sajtópolitikájának megváltoztatását.
Hajdúhadházon megkezdi működését az Ádám Zsigmond (1962. május 25.) pedagógus által ala-pított első „gyermekfalu” (későbbi elnevezéssel gyermekváros). 1983. október 30.
június 30.
Júniusban a drágulás mértéke az előző hónaphoz képest négymilliószoros.
E naptól ez év novemberéig szünetel a németek kitelepítése Mo-ról. november 8.
július 1.
A „reszlovakizáció” első szakasza során e napig egész Szlovákiában kb. 350 ezer személy kéri a szlovák nemzetiség megadását. A reszlovakizáció a Csallóközben, a dunaszerdahelyi és a komáromi járásban, valamint Gömörben a feledi járásban ütközik a legerősebb ellenállásba.
Hivatalba lép az Olasz Köztársaság második ideiglenes elnöke, a liberális párti Enrico de Nicola. 1948. január 1.
július 2.
Prágában a kommunista Klement Gottwald alakít kormányt. 1948. február 20.
július 3.
A Bp-i Népbíróság Nagy Károly elnökletével rendes eljárásban folytatja a kunmadarasi pogrom ügyének tárgyalását. július 25.
július 4.
Rajk László belügyminiszter rendeleti úton feloszlatja a Magyar Cserkészszövetséget.1 július 22. — A következő két napon hasonló sorsra jut több mint 200 civil szervezet és egyházi jellegű egyesület, köztük a KALOT, a KALÁSZ, a Foederatio Emericana Katolikus Egyetemi Szövetség, a Katolikus Dolgozó Leányok és Nők Szövetsége, a Katolikus Ifjak Országos Egyesülete, a Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete, a keresztényszocialista szakszervezetek. július 17. — Megkezdődik a civil társadalom intézményeinek szétverése. A következő egy év során további több ezer egyházi-vallási, kulturális, társadalmi, ifjúsági szervezetet és egyesületet oszlatnak fel.
1) A hivatkozásokban előfordul a július 19-ei dátum is; lásd pl. MKL.