Székelyudvarhelyen megkezdődik az MNSZ második kongresszusa. — A háromnapos kongresszuson elfogadják az MNSZ nemzetiségi statútumát. Mikó Gábor kolozsvári piarista tanár felveti a székelyföldi autonómia tervét, és bírálja a vezetőséget, amiért az nem képviseli a tömbmagyarság (Székelyföld) érdekeit. Nagy Géza élesen tiltakozik a székely autonómia terve ellene, mert szerinte az „magyar gettó” lenne. — A zárónapon a Szövetség kommunista vezetőségének munkáját és addigi politikáját ellenző helybeli polgárok, kisiparosok és a városkörnyéki földművesek tüntetésükkel megzavarják a sporttelepen tartott nagygyűlést. A gyűlés résztvevőinek többsége szintén csatlakozik a tiltakozókhoz, és Erdély önállóságát követeli. — A kongresszusra készült jelentés szerint a szövetség taglétszáma ekkor 449 ezer fő. Erdély területén ez időben 1680 alsó fokú és 127 középfokú magyar iskola működik.