Vlagyimir Szviridov altábornagy, a SZEB helyettes elnöke e napra keltezett levelet ír a magyar kormánynak. A szovjet katonák elleni merényletekre hivatkozva azt „ajánlja”, hogy a kormány oszlassa fel és tiltsa be a „fasisztabarát” egyesületeket és szervezeteket; tisztítsa meg az FKgP ifjúsági szervezetét a „fasiszta elemektől”; állítsa bíróság elé a „terrorista csoportok felbujtóit”; távolítsa el az állami szolgálatból Pfeiffer Zoltánt és másokat, köztük négy kisgazda főispánt, akik közismertek „fasisztabarát tevékenységükről”; vonja lajstromozás és igazoltatás alá az országban működő valamennyi társadalmi szervezetet; tiltsa meg a katolikus papságnak, hogy a Szu és a Vörös Hadsereg ellen propagandát folytasson. július 2. július 7.
1946. június
1946. 06. 28
A magyar kormány a szövetséges nagyhatalmaknál tiltakozik az SZNT reszlovakizációs rendelete, és az egyoldalú kitelepítési tervek ellen. augusztus 3. november 19.
Székelyudvarhelyen megkezdődik az MNSZ második kongresszusa. — A háromnapos kongresszuson elfogadják az MNSZ nemzetiségi statútumát. Mikó Gábor kolozsvári piarista tanár felveti a székelyföldi autonómia tervét, és bírálja a vezetőséget, amiért az nem képviseli a tömbmagyarság (Székelyföld) érdekeit. Nagy Géza élesen tiltakozik a székely autonómia terve ellene, mert szerinte az „magyar gettó” lenne. — A zárónapon a Szövetség kommunista vezetőségének munkáját és addigi politikáját ellenző helybeli polgárok, kisiparosok és a városkörnyéki földművesek tüntetésükkel megzavarják a sporttelepen tartott nagygyűlést. A gyűlés résztvevőinek többsége szintén csatlakozik a tiltakozókhoz, és Erdély önállóságát követeli. — A kongresszusra készült jelentés szerint a szövetség taglétszáma ekkor 449 ezer fő. Erdély területén ez időben 1680 alsó fokú és 127 középfokú magyar iskola működik.