Franciaországban az alkotmányozó nemzetgyűlés egyhangú szavazással megerősíti miniszter-elnöki tisztében Charles de Gaulle tábornokot.
1945
november 14.
A Bp-i Népbíróság Nagy Károly elnökletével megkezdi Imrédy Béla v. miniszterelnök ügyének tárgyalását. november 23.
november 15.
A HM Katonapolitikai Osztálya a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe kerül. 1947. február 15.
Lemond a Dálnoki Miklós Béla vezette INK. — Az INgy Elnökségétől Tildy Zoltán ref. lelkész, kisgazda politikus kap kormányalakítási megbízatást. A Nemzeti Főtanács kinevezi a kormány tagjait. 1946. február 4. Államminiszter Dobi István (FKgP), Rákosi Mátyás (MKP), Szakasits Árpád (SZDP); belügy Nagy Imre (MKP), földművelésügy Kovács Béla (FKgP), honvédelem Tombor Jenő vezérezredes (FKgP), igazságügy Ries István (SZDP), iparügy Bán Antal (SZDP), kereskedelem- és szövetkezetügy Rónai Sándor (SZDP), közellátásügy Bárányos Károly (pk.), közlekedésügy Gerő Ernő (MKP), külügy Gyöngyösi János (FKgP), népjólét Molnár Erik (MKP), pénzügy Gordon Ferenc (FKgP), tájékoztatásügy Balla Antal (FKgP), újjáépítés Antall József (FKgP), vallás- és közoktatásügy Keresztury Dezső (NPP).
A cseh és szlovák r. kat. püspökök Olomoucban ülésező, háború utáni első közös konferenciája a kormányhoz intézett emlékiratában bírálja a német és magyar kisebbséggel szembeni bánásmódot és az ártatlanok meghurcolását.
Ismét Oltványi Imre kerül az MNB élére. 1946. augusztus 9.
november 16.
Mindszenty József fogadja Tildy Zoltán miniszterelnököt és Varga Béla ngy-i elnököt; a prímás kijelenti, hogy ellenzi az államforma megváltoztatásának napirendre tűzését.
november 17.
Közgyűlést tart az MRP. A határozat szerint a pártot és annak politikáját a továbbiakban is fenn kell tartani. Elfogadják a párt alkotmánytervezetét, és újjáválasztják a párt vezetőségét; elnök Csécsy Imre, társelnök Kende Zsigmond és Zsolt Béla.
Nagy-Britannia elismeri Mo-ot.
november 18.
Átadják a forgalomnak a Petőfiről elnevezett dél-bp-i új pontonhidat.