Az MNSZ Észak-Erdélyi Végrehajtó Bizottsága nevében Demeter János átadja Petru Grozának a ,,magyar dolgozók még megoldatlan problémáit” tartalmazó emlékiratot. Az aláírók kérik, hogy azokban a községekben és városokban, ahol több mint 50%-nyi magyar kisebbség él, a közigazgatás élére magyart nevezzenek ki; a Vörös Hadsereg oldalán állítsanak fel olyan alakulatot, amelyben a magyar nemzetiségűek saját anyanyelvükön kapnak kiképzést; szabadon használhassák nemzeti színeiket, himnuszukat; a magyarság az elmenekült észak-erdélyi szászok földjeiből számarányának megfelelő arányban részesedhessen, a nincstelen székelyek néprajzi határuk szomszédságában, Nagy- és Kis-Küküllő megyében kapjanak földet; állítsanak fel magyar–román vegyesbizottságot a telepítési kérdés rendezésére. április 4.
1945
Winston Churchill brit miniszterelnök, a romániai kormányalakításra utalva, Jalta bukásáról ír Franklin Roosevelt amerikai elnöknek: „Szembe kell néznünk egy óriási kudarccal, mindannak teljes összeomlásával, amiben Jaltában megállapodtunk.”
A román hatóságok Észak-Erdélyben e napig átveszik a közigazgatást a szovjet katonai szervektől. — A fokozatos románosítás következtében 1946-ra Észak-Erdély 11 megyéje közül csak Csík, Udvarhely és Háromszék megye élén marad magyar főispán; a magyar többségű Kolozsváron a 30 ítélőtáblai bíró között egy magyar sincs. június 23.
március 14.
A harmadik nagy brit légitámadás sújtja Érsekújvárt. — Az 1944–45-ös légi csapások követ-keztében elpusztul a város kb. 4 ezer lakója és megsemmisül épületeinek kétharmada.
március 16.
A német offenzíva elakadását követően nagy szovjet támadás indul a Nyugat-Dunántúlon, Bécs irányába. március 23.
Az Állami Operaház a Bánk bán bemutatásával kezdi meg előadásait.
március 17.
Megjelenik az INK 600/1945. sz. rendelete a „nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhöz juttatásáról”. A háborús bűnösök, a nyilas és nemzetiszocialista vezetők és a Volksbund-tagok birtokait teljes egészében elkobozzák; megváltás ellenében igénybe vesznek és kiosztanak minden 100 holdon felüli úri és 200 holdon felüli parasztbirtokot; az 1000 holdnál nagyobb nagybirtokokat kisajátítják. A r. kat. egyház 862 704 kh-jából 765 684-et, a ref. egyház 102 ezer holdjából 42 ezret sajátítanak ki; az ev. egyház 21 ezer holdja megmarad, mert többsége kisbirtok. szeptember 16. A végrehajtást a rendelet az Országos Földbirtokrendező Tanács (elnöke a parasztpárti Veres Péter) és a köztestületnek minősülő községi földigénylő bizottságok hatáskörébe utalja. március 29. április 4.
március 18.
A Fegyverszüneti Ellenőrző Bizottság 26. sz. rendelete az önkormányzatok számára előírja a szovjet katonaság által elszállított magyar állampolgárok összeírását. Az eredményesebb eljárás érdekében a nemzeti bizottságok a névjegyzékek összeállításakor a hozzátartozók részére ún. nemzethűségi igazolásokat adnak.
március 18. [?]
A Szent Koronát és a koronázási ékszereket Velemből osztrák (akkor német birodalmi) területre, a Mürzzuschlag melletti v. császári vadászkastély óvóhelyére viszik.1 Később [?] Mariazellen keresztül a Salzburgtól keletre található Atterseebe, végül a szomszédos Mattsee községbe szállítják. április 26–27.
1) Esetleg március 19-én történt.
március 19.
A Bp-i Nemzeti Bizottság felállítja a fővárosi igazolóbizottságokat; egy-egy tagot az MKP, az SZDP, az FKgP és az NPP delegál; a PDP képviselője helyett a szakszervezet küldöttét hívják meg a bizottságba.