1945. május
1945.

május 9.

A Berlin melletti Karlshorstban, miután Sztálin a május 7-én aláírt reimsi okmányt csak a kapituláció előzetes jegyzőkönyvének tekintette, és ragaszkodott a kapituláció német fővárosban történő aláírásához, 0 óra 16 perckor, 0 órai hatállyal, Wilhelm Keitel tábornagy, a német Véderő-főparancsnokság főnöke, Georgij Zsukov marsall, a Szu fegyveres erői főparancsnokának helyettese, Carl Spaatz hadseregtábornok, az USA hadászati légierejének parancsnoka, Arthur Tedder brit légi marsall, a nyugati szövetséges csapatok főparancsnokának helyettese és Jean-Marie de Lattre de Tassigny tábornok, az 1. francia hadsereg parancsnoka előtt (ismét) aláírja a Nagynémet Birodalom haderejének feltétel nélküli kapitulációját rögzítő okmányt. E napon, közép-európai idő szerint 23 óra 01 perckor, az összes német fegyveres erő köteles beszüntetni a katonai műveleteket. május 11.

    Edvard Beneš pozsonyi rádióbeszédében bejelenti, hogy országában a jövőben már nem lesznek az első világháborút követő rendszer szelleme szerinti kisebbségi jogok, s a németek és magyarok túlnyomó részének távoznia kell Csehszlovákiából: „Népünk már nem élhet németekkel és magyarokkal közös hazában.” május 14.

      A MÁr Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya Tömpe András vezetésével a Bajza utca 52. sz. alatti épületbe költözik; az Andrássy út 60. a Bp-i Főkapitányság Péter Gábor vezette Politikai Rendészeti Osztályának székhelye marad. május 19. [?]

        Megjelenik az INK rendelete a Népgondozó Hivatal felállításáról; vezetője Antall József. július 1. Erdei Ferenc belügyminiszter korábbi kijelentéseivel ellentétben – hogy ti. az új kormányszerv feladata a hazatelepülő magyarok letelepítése mellett a németek kitelepítésének szervezése lesz –, a rendelet csak utal a „fasiszta németek” kitelepítésére, és a részletesebb szabályozást egy másik, később kiadandó kormányrendeletben ígéri. május 14.