Az ausztriai Spital am Pyhm helység mellett az amerikai hadsereg kezére kerül az MNB aranykészletét és más magyar állami értékeket menekítő „aranyvonat”. 1946. augusztus 6.
1945. május
1945. május
május 8.
Bp-en kivégzik a háborús bűntettek vádjával halálra ítélt Spóner Rudolf keretlegény-őrmestert.
Petru Groza román miniszterelnök elrendeli, hogy a kolozsvári Mátyás-szobron kétnyelvű (Matei Corvin – Mátyás király) feliratot helyezzenek el.
Hosszúlejáratú szovjet–román gazdasági szerződést írnak alá Moszkvában. Létrehozzák a szovjet–román vegyesvállalatokat, az ún. ,,Szovrom”-okat.
május 9.
A Berlin melletti Karlshorstban, miután Sztálin a május 7-én aláírt reimsi okmányt csak a kapituláció előzetes jegyzőkönyvének tekintette, és ragaszkodott a kapituláció német fővárosban történő aláírásához, 0 óra 16 perckor, 0 órai hatállyal, Wilhelm Keitel tábornagy, a német Véderő-főparancsnokság főnöke, Georgij Zsukov marsall, a Szu fegyveres erői főparancsnokának helyettese, Carl Spaatz hadseregtábornok, az USA hadászati légierejének parancsnoka, Arthur Tedder brit légi marsall, a nyugati szövetséges csapatok főparancsnokának helyettese és Jean-Marie de Lattre de Tassigny tábornok, az 1. francia hadsereg parancsnoka előtt (ismét) aláírja a Nagynémet Birodalom haderejének feltétel nélküli kapitulációját rögzítő okmányt. E napon, közép-európai idő szerint 23 óra 01 perckor, az összes német fegyveres erő köteles beszüntetni a katonai műveleteket. május 11.
A szovjet csapatok hajnalban elérik Prágát. május 11.
Edvard Beneš pozsonyi rádióbeszédében bejelenti, hogy országában a jövőben már nem lesznek az első világháborút követő rendszer szelleme szerinti kisebbségi jogok, s a németek és magyarok túlnyomó részének távoznia kell Csehszlovákiából: „Népünk már nem élhet németekkel és magyarokkal közös hazában.” május 14.
május 10.
Megjelenik az INK április 23-án elfogadott rendelete az államrendőrség felállításáról; a késedelem oka, hogy a kormány néhány tagja, elsősorban Teleki Géza gr. és Vásáry István, kifogásolta a kommunista párt túlzott befolyását a szerveződő rendőrségre. május 15.
A MÁr Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya Tömpe András vezetésével a Bajza utca 52. sz. alatti épületbe költözik; az Andrássy út 60. a Bp-i Főkapitányság Péter Gábor vezette Politikai Rendészeti Osztályának székhelye marad. május 19. [?]
Megjelenik az INK rendelete a Népgondozó Hivatal felállításáról; vezetője Antall József. július 1. Erdei Ferenc belügyminiszter korábbi kijelentéseivel ellentétben – hogy ti. az új kormányszerv feladata a hazatelepülő magyarok letelepítése mellett a németek kitelepítésének szervezése lesz –, a rendelet csak utal a „fasiszta németek” kitelepítésére, és a részletesebb szabályozást egy másik, később kiadandó kormányrendeletben ígéri. május 14.