1944

A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium egyetemközi gyűlést hív össze a PPTE Bölcsészettudományi Karára. A minisztérium az egyetemek és  hallgatók Németországba települését kívánja elérni. A gyűlés Zemplén Géza műegyetemi tanár felszólalása után kormányellenes tüntetéssé alakul át.

    Hitler erőddé nyilvánítja a magyar fővárost (Festung Budapest), és felállítja annak egységes katonai parancsnokságát; vezetőjévé Otto Winkelmann SS-Obergruppenführert, a mo-i SS- és rendőri erők főparancsnokát nevezi ki. december 5. A Budapest-hadtestcsoport a hadi irányítás szempontjából közvetlenül a Dél Hadseregcsoport alárendeltségében marad. Megőrzi posztját Hermann Breith tábornok, Bp harcparancsnoka is.

      A szovjet hadsereg nyomában érkező NKVD-egységek a Bodrogköz és az Ung-vidék férfi lakosságát háromnapos munkára, málenkij robotra rendelik. — A kijelölt gyűjtőhelyeken megjelenő férfiakat utóbb fegyveres kísérettel a szambori lágerbe viszik, majd különböző szovjet munka-táborokba hurcolják. december 23.

        Moszkvában tárgyalások kezdődnek Miklós Béla, Faragho Gábor és Vörös János vezérezredesek, Gerő Ernő és Nagy Imre, az MKP mo-i vezetői, a magyar kommunista emigráció képviselői és a szovjet vezetők között. — Az első napon Sztálin is részt vesz a tanácskozáson, és kifejti: „Mi elfogadtuk volna Horthyt, de őt elvitték a németek. Kényszerítették aláírni a dokumentumot. Ha egyszer van dokumentum, mindegy hogyan készült. Horthy erkölcsileg hulla. Szálasinak van még a kezében valami… Szükséges megteremteni a hatalom forrását… A kormányba nem kell bevenni a kicserélteket [ti. a moszkvai kommunistákat]. Őket olyan embereknek fogják tekinteni, akik Moszkvától függenek. A fegyverszüneti bizottság tagjainak és az átállt tábornokoknak meg kell mondani, hogy a határok a régiek lesznek. Meg kell mondani, hogy fizetni kell. Ha ők nem hajlandók, jönnek mások, és baloldalibb kormány lesz.” december 5.