Szöllősi Jenő miniszterelnök-helyettes válaszol Serédi Jusztinián bíboros esztergomi érsek és Ravasz László ref. püspök memorandumaira. Hitler „ígéretére” hivatkozik, amely szerint a bp-i hidakat és közműveket megkímélik; a munkaszolgálatosokkal kapcsolatban azt állítja, hogy őket munkára viszik a német határ közelébe. november 25.
1944
Megkezdődik a nyilas kormányszervek kitelepülése Bp-ről. december 21.
november 25.
A főirányban támadó 2. Ukrán Front parancsnoka, Rogyion Malinovszkij marsall Moszkvából engedélyt kap a Bp elleni közvetlen támadás leállítására. december 5.
A Vörös Hadsereg elfoglalja Hatvant. november 26.
Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás levélben tiltakozik Szálasi Ferenc nemzetvezetőnél a zsidókkal szembeni bánásmód és a túszszedések miatt; Raffay Sándor ev. püspök hasonló tartalmú levelet küld Szálasinak. november 26.
Megalakul a nyilas Fegyveres Nemzetszolgálat; parancsnoka Návay Imre.
BM-rendelettel a katonaszökevényekre vonatkozó statáriumot a családtagokra is kiterjesztik.
november 26.
Ravasz László püspök, a Mo-i Ref. Egyház Egyetemes Konventjének lelkészi elnöke Serédi Jusztinián bíboros hercegprímásnak írott levelében együttes fellépést sürget a mo-i zsidóság érdekében; hasonló tartalmú levelet küld Raffay Sándor ev. püspöknek is. Mint írja: „Nem lehet tovább halasztani azt az utolsó lépést, hogy a magyar keresztyén egyházak együtt emeljék fel szavukat e szörnyű bánásmód ellen.” december 1.
A 3. Ukrán Front csapatai a Baranyai-háromszögből kiindulva támadást indítanak a Dél-Dunántúlon, és még aznap elfoglalják Mohácsot. november 28.
Munkácson Kárpátontúli Ukrajna népi küldötteinek kongresszusa egyhangúlag deklarálja Kárpátalja kilépését Csehszlovákiából, és „újraegyesülését” Szovjet-Ukrajnával. A határozat kollektíve elítéli a magyarokat: „Véget ért a magyarok és más idegenek sok évszázados uralma Kárpátontúli Ukrajna ősi ukrán földjén.”